Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
,A napló kavicsok, melyek a partra vetődnek” - Lesznai Anna naplóinak formai sajátosságairól (Török Petra)
16. 1932. december-1935. nyár V 3670/43/15 17. 1936. február-1938. február V 3670/43/16 18. 1938. február 27.-1938. november V 3670/43/17 19. 1943. augusztus V 3670/43/18 20. 1945. augusztus V 3670/43/19 A szöveg - a Lesznaira Balázs Béla által is211 olyannyira jellemzőnek tartott - lendületes, erőteljes, kerekded betűkkel íródott. Az íráskép változása azonban jól tükrözi Lesznai konkrét élethelyzetét, az életút harmonikus időszakait vagy éppen kríziseit, azaz néhol mintegy hangulati írásképről beszélhetünk. Az első naplófüzetekben a nagy elhatározás - „meg kell keresnem kérdéseimet”; „előlegzett válaszok” — összeszedett, szabályos, kissé iskolás írásképet eredményez (43/4; 43/7), ezzel szemben áll pl. 1936 nyarán, operációját megelőző felfokozott lelkiállapotot tükröző, hatalmas, zaklatott betűkkel odavetett, ceruzával írott, sietős búcsúzó mondatok sora, mintegy végrendeletszerűen: „ha ments Isten baj érne”. Nem sokkal később egy július 20-i bejegyzés szerint: „túlestem az izgalmakon”. Itt összeszedett, rendezett írásképű, tollal írott szöveggel találkozunk. A szövegek olvasását csak a ceruzás bejegyzések elmosódása (pl. 43/1; 43/6), a papíron erősen átütő tinta (pl. 43/4; 43/8; 43/1) vagy a papír töredezettsége és sérülékenysége (pl. 43/3; 43/14; 43/11; 43/19) nehezíti meg. A feljegyzések némelyikét Lesznai kisebb-nagyobb magyarázó ábrákkal kísérte. Ezek egyrészt illusztrálhatják a szöveg teoretikus fejtegetéseit (pl. az „én”-ek útja a Balázs Bélával történő beszélgetés apropóján (43/4); matematikai és fizikai képletek és számítások a Dienes Pállal az atomelméletről folytatott beszélgetés során (43/14) vagy a Lesznai számára oly vonzó természeti látványoknak és ornamenseknek a vázlatai, skiccei, amelyeket naplójában a képi ábrázolással párhuzamosan szavakkal is rögzített (pl. 43/12; 43/13; 43/15). Másutt kedvére „fir- kálgat” (pl. 43/1; 43/4). Virágornamensekkel, csokrokkal, virágfákkal, képzeletbeli állatokkal, növényekkel, aktokkal, egyéb figurákkal népesíti be a füzet belső borítóját, elő és utólapját, a felső és alsó margókat, sőt néhol a szövegközöket is. Erről a már szinte ösztönös alkotói szokásáról ő maga is említést tesz a Kezdetben volt a kert című regény kéziratának javításairól szólva: „No - holnap hozzáfogunk a kézirat rendbehozatalához - ha Isten is úgy akarja. (...) Gerg nélkül nem foghatok hozzá a kézirat rendezéséhez - mert ha ő nem segít - eltévedek saját írásom labyrintusában - mielőtt beleírnék millió javítást - telefirkálnék minden oldalt olvashatatlan újításokkal - és a margókat telerajzolnám mesebeli állatokkal és növényekkel.”212. Az olvasást és szövegértést nehezíti, hogy mondat közbeni írásjeleket, központozást ritkán használ, sőt a mondatok elválasztására is gyakran gondolatjeleket alkalmaz, helyesírása pedig következetlen. A hangsúlyozás céljából gyakran húz alá egy-egy szót, fordulatot. 211 L. Balázs Béla: Lesznai Anna meséskönyve. Nyugat, 1914. I. sz. 66. old. 212 Lesznai Anna Hatvány Lajosnak MTA MS 5368/74. (1960. dec. 28.) Közölve: HLL 260. old. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a regénynek több olyan kézirata található, amelyeket Lesznai valóban rajzokkal egészített ki: V 3670/10/1-24; V 3670/11/1-19; ésV. 3670/13/1-2. 64
