Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

felfogásbeli és viselkedési normákat tükröző különbségek álltak. Lesznai a Kezdetben volt a kert című regényben számos nőtípust sorakoztat fel ezen életstratégiák bemutatására. A naplóban is több olyan találkozást írt le, amelyek később mintául szolgáltak e nőalakok megformálásához. Mai felfogásunk szerint egy nőnek, ha gyermekei vannak, kezdeményező, dinamikus és kel­lőképpen motivált anyának kell lennie az emocionális és gyakorlati nevelésben. Lesznai nap­lójában a gyermekeivel való meghitt kapcsolatnak a reméltnél (vagy elvárhatónál) kevesebb lenyomatát találjuk. Amennyire sokat foglalkozik a hozzá közelebb vagy távolabb álló isme­rőseinek, barátainak személyes vagy más ügyes-bajos dolgaival, olyannyira ritkán ejti szóba a gyerekekkel, az „Istenáldáskákkal” közösen töltött alkalmakat, nem szól a közös programokról, élményekről, és csupán elvétve rögzíti beszélgetéseiket. A hiány annál szembeötlőbb, ha be­leolvassunk az egyébként zárkózottnak, hűvösnek, kimértnek és fegyelmezettnek ismert Jászi naplóiba, akinek, ha a családjával együtt volt, a legfontosabb élményt és a legértékesebb időt a gyermekeivel aktívan együtt töltött események jelentették: hozta-vitte őket Körtvélyes környé­kén, úsztak, csónakáztak, kirándultak, bábelőadásokat rendeztek. Jászi leírásainak hangulata és bensőségessége elveti a „vakációzó” elvált apuka képét. Lesznai gyermekeinek nevelésében a család szolgálatában álló házitanítók, nevelőnők és szolgálók mellett főszerepet vállalt Lesznai édesanyja, Hermin mama, aki gyakran állt a fiúk mellett Lesznai távollétei idején, és biztosította a lányára kevéssé jellemző, ám a gyerme­kek számára fontos állandó jelenlétet és a mindennapi tevékenységekhez szükséges stabili­tást. Lesznainak az anyai szerepével kapcsolatos ambivalens viszonyát tovább nehezítette az elsőszülött fiával való kapcsolata, akivel nézete szerint habitusuk tökéletesen megegyezett, ám világlátásukban és felfogásukban semmi közös nem volt. A három fiú közül talán fizikailag is ő örökölte leginkább édesanyja és Moscovitz nagypapa vonásait. Az anyai szereppel kapcsolatos ellentmondások Lesznai életében még furcsábbnak tűnnek, ha elismert művészetpedagógusi teljesítményére és a diákjai körében olyannyira szeretett tanári tevékenységére utalunk. „Gránit a siratófalban, ütem magyarajkú dalban”178 - Lesznai Anna zsidósága Lesznai Annának a zsidóságról, általában a vallásról és saját hitvilágáról szóló fejtegetései a napló visszatérő témái az 1920 és az 1938 közti időszakban. A feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy az életében hiányzó dogmatikus vallási támaszokat milyen - már korábban is említett - gondolatrendszerekkel pótolta, és ezzel párhuzamosan hogyan alakította a zsidósághoz és kereszténységhez fűződő viszonyát, amelyet alapvetően meghatározott saját „lebegő” helyzete. Bár szülei szerelmi házasságot kötöttek, a frigyben mégis két ellentétes habitusú, kötődésű és meggyőződésű társadalmi réteg és család került szoros kapcsolatba egymással. Egyik oldalon már a névhasználatával is szilárd meggyőződését hirdető, dzsentri allűrökkel megáldott - vagy megvert - zsidó birtokos apa: Moscovitz Geyza. A másik oldalon édesanyja, a zsidó nagypol­178 Lesznai Anna: Vallomás. In: Dolgok öröme. I. m. 154. old. 51

Next

/
Thumbnails
Contents