Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

Spitz A. René (1887-1974): orvos, pszichoanalitikus. Bécsben született, de ifjúságát Budapesten töltötte, tanulmányait Lausanne-ban, Bernben és Budapesten végezte. Freud írásait már diákkorában ismerte, 1910-ben pedig elutazott Bécsbe Freudhoz. A világháborúban katonaorvosként vett részt. Balázs Béla közeli barátja volt. 1924-1928 között Bécsben élt, utána Berlinben, később pedig Párizsban folytatott analitikus gyakorlatot. 1939-ben az USA-ba költözött, ahol először New Yorkban, majd a Colorado állambeli Denverben lett egyetemi tanár. Lesznai társaságbeli ismerőse, a Vasárnapi Kör tagja volt.

Tolnay Károly (1899-1981): művészettörténész. A németalföldi és az olasz reneszánsz művészet egyik legkiválóbb ismerője. A középiskolában Fülep Lajos tanítványa volt. 1918-tól külföldön élt. A húszas évek elején Bécsben kutatott, míg 1939-től a princetoni egyetem művészettörténet-tanára volt. Később kinevezték a firenzei Casa Buonarroti igazgatójának. Legfontosabb munkája Michelangelóról szóló ötkötetes monográfiája (Princeton University Press, 1943-1960). Magyarul két kötete jelent meg: Michelangelo. Mű és Világkép (Bp., Corvina, 1975), Teremtő géniuszok. Van Eycktől Cézanne-ig (Bp., Gondolat, 1987). A Vasárnapi Kör tagja volt. Lenkei Júlia kutatásainak köszönhetően publikálásra kerültek azok a dokumentumok és levélváltások, amelyek Lesznai és Tolnay élénk szellemi és érzelmi kapcsolatát bizonyítják.65

Zoltán: L. Zoltán, személyét közelebbről nem sikerült azonosítani. Lesznai Anna kedvese 1912-13 körül. Vezér Erzsébet Lesznai Annáról írott kismonográfiája szerint egy környékbeli birtokos volt. Balázs Béla naplójában megemlíti a vele való 1912-es találkozását, és rendkívül kedvezőtlen véleményt fogalmaz meg róla: „Találkoztam L. Z.-vel is. Érthetetlen és felháborító, hogy ez a pompás asszony hogy tudott meg- és elbotlani ebbe a senkibe, egy csúnya, jelentéktelen, minden íz és erő nélküli korlátolt parasztba, aki ráadásul Málihoz jár életiskolába, minden kis fogalmát szépségről és nagyságról tőle kapta, és köszönetül megkínozza és alázza lépten-nyomon, mint egy vásott diák, csak azért, mert nem tudja egészen vállalni, de otthagyni sem.”66 Mindezek ellenére személye Lesznai érzelmi életére rendkívüli hatással volt, még kapcsolatuk befejezését követően is gyakran feltűnik alakja a napló lapjain.

65 Lapok a „Mindenes könyv”-ből. Tolnay Károly levelezéséből és naplójegyzéseiből. Holmi 2003. február 196-216. old.

66 Balázs Béla: Napló. I. m. I. kötet 553. old.

520