Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

A Vasárnapi Kör eme alapító tagjának későbbi pálfordulásáról érdekes forrást közöl a Budapesti Negyedben Kovács M. Mária: „(...) édes gyermekem, én csupa okos zsidók között éltem, néha Balázs Béla és Lesznai Anna megszégyenített a magyarságával - szavakban, és mikor rá került a sor, hogy választani kellett! Hidd el, énbennem egy világ omlott össze a forradalomkor, mikor láttam a rémes csalódásomat, ezeknél az embereknél. ”60 61

Salvendy, Frieda (Salvy, Salvendi néven a naplókban) (1887-1968): osztrák festőnő, Lesznai közeli barátnője, a körtvélyesi ház állandó vendége. Gráber Margit így idézte fel alakját: „Salvy osztrák festőnő, neki sem volt keresztneve, voltaképpen Salvendinek hívták. Okos, tehetséges asszony volt, egy különös és szomorú szerelmi históriával a háta mögött. Kicsit hízásnak indult »lauter Kummerspeck«, mondta magáról. Annál több derűt árasztott.”62 Weimarban és Frankfurtban végezte művészeti tanulmányait, alkotásai 1914-től ismertek. 1917-től kezdve rendszeresen kiállított. 1920-tól Bécsben élt. A Hagenbund tagja volt. 1938-ban Angliába költözött.

Schön [Bandi]: Lesznai Anna környezetében a bécsi évek alatt feltűnő társasági ismerős, barát. Alakja felbukkan Tolnay Károly naplóiban és levelezésében is mint akkor már New Yorkban élő, régi jóbarát. Nevének írásmódja Tolnaynál Schoen, zenészként, hegedűművészként is említi. Közelebbi információkat nem találtuk személyére vonatkozóan.

Sinkó Ervin (1898-1967): író, publicista, irodalomtörténész. 1919-ben a Budapesti Központi Munkástanács tagja, majd Kecskemét városparancsnoka volt. 1919 után Bécsbe ment, 1926-tól Jugoszláviában, 1932-1935 között Párizsban élt. 1935-1937 között két évet töltött Moszkvában, majd ismét Párizsban élt. 1939-ben visszatért Jugoszláviába. Zágrábban telepedett le, ahol 1961-ben kinevezték egyetemi tanárrá. Fő művei: Optimisták (Újvidék, 1933-1953), Egy regény regénye (Újvidék, 1961). Optimisták című regényében a Tanácsköztársaság számos jelentékeny személyiségét, elsősorban a Lukács körüli fiatal értelmiségieket ábrázolja. Egész életre szóló intenzív barátság kötötte Lesznaihoz. 1922-ben a pozsonyi Tűz lapjain az Eltévedt litániákról írt63, 1965-ben pedig átfogó tanulmányt tett közzé Lesznai költészetéről.64 Levelezéséből kiderül, hogy Lesznai anyagilag is támogatta, és gyakori szerzője volt a Sinkó szerkesztésében 1924-25 között Bécsben megjelenő Testvér című folyóiratnak. Sinkó is a Vasárnapi Kör tagja volt, és több művében megjelenik Lesznai alakja.

60 Ritoók Emma Évek és emberek című visszaemlékezése (Kézirat, OSZK Kézirattára)

61 Ritoók Emma „Nil”-hez (Kelt: 1924. június 17.). Közli: Kovács M. Mária. Budapesti Negyed 8. szám, 1995/2. 166. old.

62 Gráber Margit: Emlékezések könyve. 1. m. 29. old.

63 1922. II. évf. április 1. - május 1. 1-3. sz. 140-141. old.

64 Híd 1965. 613-633. old.

519