Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

József Attila (1905-1937): a naplóban többször felbukkan alakja. Lesznai visszaemlékezései szerint Hatvány Lajos küldte hozzájuk. Anyagilag is gondoskodtak megélhetéséről, megbízták különféle munkákkal, pl. könyvtárrendezéssel. Lesznai a Virágos szerelem című antológiát József Attila segítségével állította össze Bécsben (ekkor mindennapos vendég volt náluk), ám a könyv megjelenésére csak 1932-ben a Pantheon Kiadónál került sor. A kötet ebben az évben a Magyar Bibliophil Társaság díjazása szerint az öt legszebb magyar könyv egyike lett.38 Ennek kapcsán Szántó Judit azzal vádolta meg Lesznait, hogy a szerkesztésben való közreműködést ingyen fogadta el. Lesznai Anna az 1955-ben a Csillagban megjelent, erősen torzító Szántó Judit-visszaemlékezésre a müncheni Látóhatárban válaszolt.39 Itt elmondta, hogy ezt a munkát baráti kérésnek, teljesítését pedig baráti szívességnek tekintette. József Attila alakjáról Lesznai hosszan mesél az Emlékezések című kötetben, és Gyömrői Edit több alkalommal felidézte, hogy József Attila Lesznai Anna ajánlására kereste őt fel páciensként.40 József Attila tulajdonában volt a jelenleg a PIM Művészeti Tárában található Falusiak (Leégett falu) című Lesznai-kép. A hatvani Hatvány Lajos Múzeum adattárában őrzött Gergely Tibor-levelekben is felidéződik Lesznai és József Attila kapcsolatának néhány érdekes részlete.

Kaffka Margit (1880-1918): író, költő. Talán alig volt olyan barát, ismerős, akinek Lesznaival olyannyira ambivalens viszonya lett volna, mint éppen Kaffka Margitnak. Akkor kerültek szoros kapcsolatba, mikor megismerkedésük után nem sokkal Kaffka Margit kritikát írt Lesznai első verseskötetéről a Nyugatba.4' Kapcsolatuk gyorsan szoros barátsággá mélyült: „És milyen boldogság volt vele lenni! Egész lényét adta, a szeretetét s a lelkességét, ahogy dolgozott. És azért is szerettem, mert valamit én is tudtam adni neki. Az ember mindig szívesen emlékszik azokra, akiknek adott és valami szép lett belőle. Ő latinul tudott, én modern nyelveket. Ha valami megragadott olvasmányaimból, elmondtam neki. Amikor a spanyol barokk és Greco képei foglalkoztattak, erről beszélgetünk. Ezekből a beszélgetésekből született gyönyörű műve, „Ildephonso álma”.42 Egy igen ellentmondásos - szakításokkal és újbóli összetalálkozásokkal tarkított - kapcsolat jelenik meg a dokumentumok lapjain, mely a két azonos érdeklődésű, de egymástól gyökeresen eltérő helyzetű írónő között fennállt. Kapcsolatuk buktatóit nemcsak szakmai tényezők jelentették. Kaffka irigyelte Lesznai anyagi helyzetét, mely lehetővé tette számára, hogy zavartalanul csak az irodalommal és az alkotóművészettel foglalkozzon, míg Kaffka számára egzisztenciális kényszer volt, hogy írjon. Kapcsolatuk rendkívüli dokumentuma a Kezdetben volt a kert című regényben a Kaffkáról mintázott Leona alakja, amely mintaértékűén mutatja be az újonnan kialakult különböző női szerepek egyikét. Kaffka és Lesznai barátságának története a regény lapjain azért lehet fontos számunkra, mert két olyan

38 Erről tudósít: R. K: Lesznai Anna. Virágos szerelem. Magyar Iparművészet. 1933. 73. old.

39 Látóhatár 1956. 269-270. old.

40 L. Emlékezések. I. m. 14-15. old. és 1. Irodalomtörténet, 1971/4., illetve a PIM Hangtárában Vezér Erzsébet Gyömrői Edittel készített inteijújában.

41 Kaffka Margit: Hazajáró versek. Nyugat 1909. II. 325-326. old.

42 S. A: Megtartani a tűnő világot - Szabálytalan beszélgetés Lesznai Annával. Irodalmi Újság 1966. okt. 23. 11. old.

511