Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

meg Bécsben. 1927. decemberében a Hagenbund nemzetközi kiállításán (55. tárlat) szerepelt a Künstlerhausban. 1928-tól a Hagenbund rendes tagja. 1931-től az Orbán Dezső vezette Atelier nevű iskolában dolgozott. A KÚT tagja volt. 1939-tól Lesznaival az USA-ban élt, ahol neves gyermekkönyv-illusztrátorrá vált. Gergely Tibor nagyvonalúsága mellett nem szabad szó nélkül elmennünk. Az ő jóvoltából került szinte a teljes képző- és iparművészeti hagyaték meglehetősen regényesen (az USA-ból dobozolva, postázva) a hatvani Hatvány Lajos Múzeum gyűjteményébe, ahol a múzeum akkori vezetője, Kovács Ákos dolgozta fel az anyagot. Mindemellett Gergelynek meghatározó szerepe volt abban, hogy 1976-ben a Magyar Nemzeti Galéria megrendezte Lesznai Anna első és azóta is egyedülálló képző- és iparművészeti alkotásait bemutató nagyszabású kiállítását, amelyet Bajkay Éva rendezett.

Glaser, Kurt (1879-1943): művészettörténész, német múzeum- és könyvtárigazgató. Az északi reneszánsz és Ázsia művészete álltak kutatásainak középpontjában. 1912-ben hosszú utazásokat tett Európában és Japánban. Ez időből származik Balázs Béla naplóbejegyzése is: „Málival kimentem múlt vasárnap délután Fehlendorfba Glaserékhez. Glaser egy teljesen jelentéktelen és igénytelen kis művészettörténész, akinek pénze van, Japánba utazik, hogy három kis cikket írjon a Schaubühnébe, és aki most olvasván el Paul Ernst »Weg für Form«-ját25, több évi gondolkodását hátra és előre elintézve találja benne, különben finom keze van, és modern képeket vesz, és vigyáz, hogy bútorainak nagysága arányban legyen a szoba nagyságával. De mindent összevéve nagyon tisztességes, jóindulatú és szerény.” (1912. május 7.)26 Feleségével, Elsa Kolkerrel kiemelkedő kortárs gyűjteményt hoztak létre és neves mecénások voltak. Emellett Glaser egy japán grafikai gyűjteménnyel is rendelkezett. Otthonuk a korabeli értelmiségi és művészréteg kedvelt találkozóhelye volt. Német nyelvterületen az ázsai művészet úttörő kutatójának tekinthető. Lesznai naplója is rögzíti beszélgetéseiket.

Gömöry Olivér (1869-1920): jogász, újságíró, író. 1895-1897 között szolgabíró a rimaszécsi főszolgabírói hivatalban. 1897-1912 között miniszterelnöki sajtótudosító. 1907-ben második házasságként feleségül vette Maróthy Margitot, a Nemzeti Színház színésznőjét. Egészsége megromlása miatt 1912-ben nyugdíjazását kérte, majd birtokára, Serkére vonult vissza. Szenvedélyes természetjáró volt, a Magas-Tátra neves felfedezői között tartják számon. Önálló műve: Erdő, mező, aszfalt (1900); Egy köpőláda története (1907). Lesznai életében nagy szerepet játszó családi barát, Zemplén megyei dzsentri, Moscovitz Geyza közeli barátja, a Kezdetben volt a kert című regény „varázslóinak” egyike, aki megtisztelte az akkor gyerek Lesznai Annát bizalmával, irodalmi beszélgetéseket folytatott vele, és felolvasta neki munkáit. Lesznai emlékei szerint halála előtt minden művét megsemmisítette.27 Ennek ellentmondani látszik a Gömörország című folyóirat 2007. őszi száma, amely egy nagy tematikus blokkot tett közzé

25 Paul Ernst 1906-os esszéje.

26 Balázs Béla: Napló. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1982. Szerk.: Fábri Anna. I. köt. 563. old.

27 Emlékezések I. m. 8. old.

506