Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Névmagyarázatok
„A gömöri Szinbád és kortársai” címmel28, és részleteket közöl az Egy köpőedény története című regényből is. Portréját Ferenczy Károly festette meg (1899). Hajnal Anna (1907-1977): a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó költő, író, műfordító. Lesznaihoz igen közel hozta verseinek kozmikus, a teljességet kereső, önálló mitológiát teremtő hangvétele. Közeli barátok voltak. Hajnal Anna írt utószót Lesznai Anna posztumusz 1967-ben megjelent Köd előttem, köd utánam című kötetéhez (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest). Hajós Edit (1889-1975): orvos, Balázs Béla első felesége. Tanulmányait Franciaországban és Svájcban végezte, majd Hollós Józsefnél praktizált Szegeden. 1918-ban Oroszországba utazott egy vöröskeresztes küldöttség tagjaként. 1919-ben Pfetrográdban a bolsevik párt tagja lett. Bécsben, Berlinben, majd 1933-tól Londonban élt. 1949-ben Magyarországon járva letartóztatták, 1956-ig börtönben volt. Visszaemlékezése Edith Bone: Hét év magánzárka (Bp., Nórán, 2007) címmel jelent meg. Lesznai Anna közeli barátja, a Vasárnapi Kör tagja volt. Hamvassy Anna (1876-1954): Schlamadinger Jenő székesfehérvári törvényszéki bíró felesége, 1919-től Balázs Béla második felesége. A Tanácsköztársaság alatt Lukács György titkárnőjeként a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott. Férjével együtt emigrált, majd vele együtt tért haza 1945-ben. A Vasárnapi Kör beszélgetéseinek résztvevője, többször járt Körtvélyesen is. Hatvány Ferenc (1881-1958): festő és műgyűjtő, Hatvány Lajos író öccse. Kollekciója nagyobb része 1908-1918 között alakult ki, de még a 20-as évek közepétől is bővült, és mintegy 700-900 tételt számlálhatott. Gyűjteményében Courbet, Corot, Chasserieu, Daumier, Delacroix, Manet, Pissarro, Picasso, Renoir, valamint Csontváry, Czóbel, Derkovits, Egry József, Paál László, Rippl-Rónai, Szőnyi István művei is megtalálhatók voltak. A család a nyarakat az 1867 óta birtokukban lévő hatvani kastélyban töltötte, amelyet 1910-ben újítottak fel. Lesznai is több alkalommal időzött itt. Hatvány Ferenc többször megjelenik a Lesznai-naplók lapjain, ám úgy tűnik, hogy a családi kapcsolat, a rokonság kettejük között nem mélyült személyes meghitt barátsággá. Hatvány Ferenc 1947-ben hagyta el az országot. Hatvány Lajos, báró (1880-1961): író, kritikus, irodalomtörténész, Hatvány Ferenc festő bátyja (a naplókban Laci). Anyai ágon Lesznai Anna unokatestvére. Gyermekkori barátok, már ekkor is sok időt töltöttek együtt családi körben. 1908-ban Ignotusszal és Fenyő Miksával részt vett a Nyugat alapításában. Ő vitte el Lesznai első verseit az induló Nyugathoz, ahol azok nagy visszhangot keltő fogadatásban részesültek. Lesznai ezt követően folyamatosan publikált a Nyugatban, verseket tett közzé és a kritikai rovat szerzője volt - előszeretettel adták neki recenzálásra 28 A tematikus blokk közli B. Kovács István tanulmányát Gömöry Olivérről, forrásközlésként leveleit Czóbel Minkához, egy részletet a Gömöry-regényből, Pap Ágnes cikkét Maróthy Margit és a teozófia címmel és Maróthy 1919-ben írott naplójának részleteit. - Gömörország 2007. ősz, 2-51. old. 507
