Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

Deutsch Hermina (1854-1924): Lesznai édesanyja. A dinasztiaalapító Deutsch József lánya és a báróságot kapott Hatvány Deutsch Sándor testvére. Jászi udvariasságában is sokatmondó szavaival jellemezve „öntudatos képviselője” volt osztályának. 1874-ben kötött házaságot Moscovitz Geyzával. A kivételesen művelt, bnom, ám határozott asszony is otthonának tekintette Körtvélyest, ahol hódolhatott szenvedélyének, a botanikának (ennek eredménye volt a csodálatos kert és a lánya születésekor ültetett hatalmas fenyősor is) és kedvére rendezgethette herbáriumát. Lesznai szerint az ő elsőszülött fia, Garay Károly és édesanyja voltak a család „kapitalistái”. A „szigorú rend” és az „előkelő nyugalom”, és ahogy azt a férje, Moscovitz Geyza gyakran mondogatta, a „feinbürgelich” és nem „kleinbürgelich” eszméit hirdető családmo- dellbe, amit felesége és családja képviselt, nemigen fért bele a dzsentrinél is dzsentribb életmódot folytató apa. Ez gyakori konfliktusokhoz vezetett a családon belül, amelyeket Lesznai igen plasztikusan mutat be önéletrajzi ihletettségű Kezdetben volt a kert című regényében, ahol az egyik főszereplőt - Berkovics Istvánt - édesapjáról mintázta. Jászi Oszkár visszaemlékezéseiből is tudjuk, hogy a férj és a felesége családja közt fennálló társadalmi különbség miféle konfliktusokhoz vezetett: „Zempléni Moscovitz Geyza (...) Mérsékelten liberális, a nagy pénztőke ellen fordított éllel (bár bájos és jóságos felesége egy ilyen családból eredt), s a financiális harcai sógorával ezt a tendenciát még fokozták.”17 Egyetlen - éppen Lesznaihoz írott - levele maradt fenn magyar közgyűjteményben, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum őriz.18

Dienes Pál (1882-1952): matematikus, filozófus, egyetemi tanár. Férje Dienes Valéria mate- matikus-filozófus-mozdulatművésznek, akinek Lesznai 1910-es Nyugat-beli levele szól. A budapesti tudományegyetem befejezése után két évet töltött Párizsban, s már itt elkezdte kiépíteni nemzetközi szakmai kapcsolatait. 1905-ben doktorált Budapesten, majd Párizsban is. Tagja volt a Galilei-körnek, előadásokat tartott, cikkeket írt. 1908-tól egyetemi magántanár lett. 1919 után Bécsbe emigrált, majd 1921 elején meghívást kapott Angliába, 1929-től Londonban a Birkbeck College professzora. Lesznai Anna társaságbeli ismerőse volt. A napló rögzíti beszélgetéseiket.

Doderer, Heimito von (188/9P6—1966): osztrák regényíró és költő. A húszas évek elején Bécs- ben tanult, ekkor jelentkezett írásaival. Nagyobb lélegzetű pszichológiai-társadalmi regényei színhelye többnyire a századforduló első évtizedeinek Bécse pl.: A Strudlhof-lépcső, avagy Melzer és az évek mélysége (1951, magyarul 1994); A Slunyi vízesés (1963, magyarul 2000). Epikus kom- pozíciós technikáját a zenei megformálás határozta meg. Korai munkáit divertimentóknak nevezte. Művei szerkezetét rajztáblára rajzolta a megírás előtt. Véleménye szerint kompozíció szempontjából a szimfóniában és a nagyregényben nagyon sok a közös vonás. Regényei nem fejezetekből állnak, hanem úgynevezett einsatz-okból, zenei nyelven szólva belépésekből. Ezek mindig iniciáléval kezdődnek, így meghatározva a szövegtest külső képét is. Lesznai naplójában több helyen rögzíti a bécsi emigráns évek alatti beszélgetéseiket.

17 Idézi Vezér Erzsébet Lesznai Anna élete. Kossuth Könyvkiadó, 1976. Bp., 27. old.

18 PIM Kézirattára V 3670/56

503