Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Névmagyarázatok

Fogarasi Béla (1891-1959): filozófus. Németországban, Heidelbergben és Freiburgban folytatott filozófiai tanulmányokat. Budapesten kereskedelmi iskolai tanár, a Magyar Filozófiai Társaság tagja, az Athenaeum munkatársa volt. A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosságnak a felsőoktatás átszervezésével megbízott népbiztoshelyettese volt. Utána Bécsben, Berlinben, majd Moszkvában élt, ahol egyetemi tanár lett. 1945-ben tért haza, és munkásságát mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára, akadémikus folytatta. Lesznai Anna közeli társaságbeli barátja, a Vasárnapi Kör tagja volt.

Fülep Lajos (1885-1970): filozófus, művészettörténész. Fiatalkorában sokat élt külföldön: Párizsban, Rómában és Firenzében. 1911-ben Lukács Györggyel együtt szerkesztetted Szellem című filozófiai folyóiratot. Az 1918-as események után Firenzébe és Rómába küldték, ahol a Károlyi-kormány elismertetése ügyében tevékenykedett. A Tanácsköztársaság alatt egyetemi tanárrá nevezték ki, majd a bukás után megfosztották katedrájától. Belső emigrációba vonult, református lelkészként működött a Pécs melletti Zengővárkonyban. 1945 után egyetemi tanár és akadémikus lett. Fő művei: Magyar művészet (1923); cikkeinek és tanulmányainak gyűjteménye: A művészet forradalmától a nagy forradalomig (1974), Művészet és világnézet (1976). Lesznai közeli társaságbeli barátja volt: „Lesznai Annának a napokban írtam. (...) Nekem a legkedvesebb mai magyar poétám Ady után, s mint embert is nagyon szeretem.”19 Másutt egy Knerhez írott levelében így ír Lesznairól: „Én Málit nagyon szeretem és végtelen sokra tartom. Máli több, mint tehetséges, zseniális.”20 Fülep 1923-ban egy nagy esszét tett közzé Lesznai Anna lírája címmel a Nyugat hasábjain.21

Gaál Mózes, ifj. (1894-1929): író, műfordító. A szecesszió és a szimbolizmus meseirodalmának képviselője. 1919-ben a Nyugatban tette közzé kritikáját Lesznai Mese a bútorokról és a kisfiúról című mesekönyvéről.22

Garay Károly (Kari néven a naplókban) (1902-1944): Lesznai Anna első, id. Garay Károllyal kötött és körülbelül egy évig fennállt házasságából született fia. Felnőttként Hermin mama oldalán a körtvélyesi ügyek intézője volt. Szakmai képzésben részesült az angliai Suffolk cukorgyárában (Beat Sugar Factory, Suffolk). Garay Károly szenvedélyes fényképész volt, e kötetet is részben az ő felvételeivel illusztráltuk, emellett másik hobbija az autóvezetés volt, több e tematikához tartozó felvétel is fennmaradt a hagyatékban. Halálhírével zárul a napló 1945. augusztusában. Ennek körülményeiről Lesznai így számolt be egy Hatványhoz írott levelében: „Kari még élt ez év februárjában - néhány nappal, mielőtt az oroszok bementek, kellett meg19 Fülep Lajos levele Elek Artúrnak (1922. VI. 21.) In: Fülep Lajos levelezése. II. 1920-30. Bp. 1992.

Szerk.: F. Csanak Dóra

20 Fülep Lajos levele Kner Imréhez. (Zengővárkony, 1933. III/18.) In: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. Összeállította: Sümegi György

21 Nyugat 1923. II. 282-290. old.

22 Nyugat 1923.1. 440-441. old.

504