Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Névmagyarázatok
egymás munkáit.13 Visszaemlékezéseiben Lesznai így jellemezte viszonyukat: „Mondjam el azt a szép dolgot, amit annak a két fiatal embernek mondtam, aki kijött hozzám, hogy nincsenek-e Balázs Béla ereklyéim? Mondtam, sajnos semmi, pár levelem van, szívesen rendelkezésükre bocsátom. Különben csak a csontvázamat hagyhatom majd maguknak, mint az egyetlen asszonyét, aki a mi körünkben nem volt szerelmes Balázs Bélába, és nem volt a szeretője. Nagyon szerettem őt.”14 Berény Róbert (Rob néven a naplókban)(1887-1953): festőművész. Párizsban ismerte meg a Cé- zanne-tól kiinduló modern művészeti célkitűzéseket. Az I. világháború előtt az új törekvéseket képviselő Nyolcak csoportjának tagja volt. A 20-as években Bécsben és Berlinben működött, 1926-tól ismét itthon dolgozott. Lesznai gyönyörű személyes hangú visszaemlékezése alakjára és kapcsolatukra a Petőfi Irodalmi Múzeumban található.15 Rengeteg időt töltött Körtvélyesen. Ő volt Lesznai festői frusztrációinak fő okozója, azáltal, hogy olajfestésre akarta rábírni Lesznait, aki ezzel a technikával teljes kudarcot vallott. Mindettől függetlenül Berény nagyra értékelte Lesznai törekvéseit és művészetéről egy fontos méltatást tett közzé 1932-ben Pozsonyban (Fórum, 1932, 262-263. old). Lesznai naplófeljegyzéseiben olvashatóak művészi kérdésekről folytatott diskurzusaik. Bloch, Ernst (1885-1977): német filozófus. Ritoók Emma ismertette meg Lukácsai Györggyel 1911 elején. Lukács az ő buzdítására érkezett 1912 májusában Heidelbergbe. 1912 őszén Budapesten járt Lukács József vendégszeretetét élvezve.16 Legfontosabb művei magyarul is olvashatók: Az utópia szelleme (1918, 2007), Korunk öröksége (1935, 1989). Alakja és a vele folytatott beszélgetések többször visszatérnek Lesznai Anna naplójegyzeteiben. Catlin, Stanton Loomis (a naplókban Tod néven)(1915-): Jászi András Oberlinben megismert barátja, aki több nyarat töltött Körtvélyesen. Emlékei olvashatóak egy interjúban, amely megtalálható a http://www.aaa.si.edu/collections/oralhistories/transcripts/catlin89.htm címen (utolsó letöltés dátuma: 2009. július 16.). Czóbel Béla (1883-1976): festő, az Ecole de Paris jelentős magyar képviselője. Egyformán részt vett a párizsi és a magyar művészeti életben. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Köre (MIENK) megalakításában, a Műhely kiállításain, tagja volt a Nyolcaknak, bár kiállításaikon nem szerepelt. 1919-1925 között Berlinben tartózkodott, ahol tagja lett a berlini Freie Sezessionnak. Alapító tagja volt a KUT-nak. 1925-ben Berlinből Párizsba költözött. 1931-től a nyarakat rendszeresen Elatvany Ferenc Heves vármegyei birtokán töltötte, Lesznai Annával akár itt is több alkalommal találkozhatott. 13 Például: Balázs Béla: Lesznai Anna meséskönyve. Nyugat, 1914. I. 64 - 66. old.; Lesznai Anna: Balázs Béla: Játékok. Nyugat 1917. I. 1045 - 1046. old. 14 Emlékezések I. m. 9. old. 15 V 3670/54. tételszám. Kelt 1958. november. 16 Ezt nagyon színesen írja le Bendl Júlia Lukács György élete a századfordulótól 1918-ig című könyve. Bp., Scientia Humana Társulás, 1994. 156-157. old. 502
