Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

A család anyagi helyzetének stabilitását elsősorban Lesznai jogász édesapja, Moscovitz Geyza dzsentri allűrjei veszélyeztették, aki úri virtusként űzött protezsálási passziójával és a birtokon folyó gazdálkodás elmaradottságának fenntartásával (pl. villanyvilágítás és folyóvíz még a húszas évek végén sem volt a kúriában) nagyban hozzájárult a család jövedelmeinek megcsapolásához. Ez nemcsak a birtok bevételeit, de a felesége - Deutsch Hermina - révén a Hatvany- Deutsch dinasztia által biztosított vagyont is veszélyeztette. E kivételesen finom, művelt, ám határozott asszonynak nagy szerepe volt a körtvélyesi birtok irányításában és fenntartásában, és Jászi udvariasságában is sokatmondó szavaival jellemezve, „öntudatos képviselője” volt osztályának. Lesznai szerint elsőszülött fia, Garay Károly és édesanyja voltak a család „kapitalistái”. Masaryk idején a Moscovitz-birtok földterületeit is felosztották, noha Lesznai fia, Garay Károly és édesanyja, Deutsch Hermina is igyekeztek elérni, hogy Jászi járjon közbe a csehszlovák miniszterelnöknél, hogy mentesüljenek e rendelet alól, ami ellen Lesznai mindvégig élénken tiltakozott, ahogy ez a Jászi-naplókból rekonstruálható.151

A sok-sok látogató mellett, akik közül többen fennmaradt írásaikban is megörökítették Körtvélyest (pl. Mousson Tivadar152, Berény Róbert, Mihályi Ödön, Szabó Ervin, Sinkó Ervin vagy később a Lesznaitól politikai nézeteik miatt eltávolodott Ritoók Emma153 stb.), meg kell említeni Jászi Oszkárt, Lesznai második férjét, aki válásukat követően, bécsi emigrációja idején, sőt azután is, hogy az Amerikai Egyesült Államokba költözött, nyaranta és ünnepekkor hosszú heteket töltött Körtvélyesen. A szokásos vendégjárás, a nagy lakomák és a véget nem érő társasági alkalmak ekkor szüneteltek, mert az önmagával szemben is oly szigorú elveket valló Jászi nem tartotta gyermekeire nézve jó hatással az ott kialakult légkört, amit az alábbi idézet remekül éreztet, és nagyon pontos bepillantást enged a körtvélyesi milliőbe: „Az ember megdöbbenve látja, hogy mily tehetetlen a külvilág adottságaival szemben. íme ez a két kis ember, akiket Anyám mellett legjobban szeretek a világon, arra vannak kárhoztatva, hogy a leghelytelenebb és legkárosabb

151 Jászi Oszkár naplója: „Cseh kancellár jelenti Máli levelére, hogy Körtvélyest lefoglalták, sőt félő, hogy rendkívül rossz feltételek mellett, mely a család anyagi bázisát veszélyezteti. Málika elsősorban attól retteg, hogy Hermin mamát nagyon le fogja sújtani ez a hír és Karival való viszonyát [Garay Károly] végleg megrontja.”

(I. m. 181. old. - 1921. március 21.); „A körtvélyesi birtokügy is irritál, melyben Málika koncessziókat volt kénytelen tenni családjának. (A lényegben egyetértek, csak a formát találom szerencsétlennek. Második levél Masarykhoz!)” - (I. m. 188.old. - 1921. április 24.)

152 „Máli nagyon jól van (...) három hétig voltam náluk; naponta együtt festegettünk a legvidámabb hangulatban, az estét pedig néha egész zajos jó kedvvel töltöttük 1,2 óráig éjfél után. (...) Ha visszaemlékszem, az aranysárga lesznai nedű mellett komoly diskurzus nem is volt - pillangó gondolatok, hangos vígság (...)”- Mousson Tivadar levele Fülep Lajoshoz. (Hőgyész, 1922, Vili.12.) In: Fülep Lajos levelezése II. 1920-1930. (Szerk.: F. Csanak Dóra). Bp., MTA, 1992. 137-138. old. Mousson Tivadar (1887-1946) francia származású Nagymihályon élő festőművész volt.

153 „Különben nagyon jól töltöttem azt a pár hetet. A nappalok az őszi napsütésben, a fenyők vagy virágok között, reggelizés a terrasson, az esték be az éjszakába 1-2 óráig petróleum lámpa mellett, régies intim bútorok közt és a sok-sok asszony probléma, mely felvetődött... A levegőváltozás a háziasszonyok szívessége - anyja is finom, kedves asszony volt - sok könyv és sok intellektuális beszélgetés, asszonyi dolgokban nyílt és okos felfogása - minden vonzó volt, amire emlékszem. Egyetlen egyszer keveredtünk nagyobb vitába a nemzetiségi kérdés felett, de ez sem ment túl a teoretikus vita keretén. ” - Ritoók Emma Evek és emberek című visszaemlékezése (kézirat). A szövegrészlet az 1919-et megelőző időszakra vonatkozik.

45