Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1937-1938 A kísértet lélektanához. Minden emlék kísértetté válik, ha felidézzük, és nem tudjuk a mába belevezetni, aktiválni úgy, hogy beleolvasztjuk mai egyéniségünkbe, sorsunkba. A kísértet az, ami mint volt, van. Önállósul és idegenné válik, de mivel mégis részünk, arra törekszik, hogy belénk férkőzzék. Megbontja sorsunk és egyéniségünk egységét. Erről kéne írni és felolvasni Mádayéknál.591 Kísértetek az irodalomban: kísérnek, kísértenek meg kísértenek, csábítanak a nem létre, ijesztenek, s ami rémes, jósolnak. Nagy ritkán segítenek - eleven emberek között is ez a fajta beavatkozás a legritkább. Buddhák - a kísértet és a megváltás összefüggése. Mit lehetne Hajnal Annának a modern festészetről írni? (...) 1938. január Ajó Isten segedelmével! A „mese”-forma és mese-, illetve „csoda-tartalom” ellentéte. A játéknak is lehet tartalma a csoda-hangulat. Irodalmi forma: mese. Nincs feltétlen összefüggésben a csudahittel, persze a mese mint irodalmi forma is kihal rendesen, ha szokott tartalma a csudahit, lejárja magát a tudatban és ideiglenesen. Alapjában véve sohase járja le magát, mert egy realitásnak felel meg: nemcsak a hit realitás, de a tartalma, a csuda is az. A csuda egyben töredék, nem illik bele a mi realizmusról alkotott tudatos képünkbe, azért csuda, mert „törvényen kívül áll”. De egyben egy olyan világ tanúságtétele, amelynek részesei vagyunk, és melyet azért nem ösmerünk objektíve, mert szubjektíve azonosak vagyunk vele. Az abszolút szubjektivitás objektivitása. Épp ezért a legigazibb realitásélményt adó. De felösmerni nem tudjuk, mert hiányzik az ösmerethez szükséges szembefordulás lehetősége. Valaha voltak, lehettek megösmerési eljárások, amelyek nem a szembeforduláson, de a felidézésen (a tudatosítás igen intenzív és más módszere, kiemelés) alapultak. Akkor is volt szerepe a szembefordulásnak, de nem a felidézendővei fordult szembe a szellem, hanem a már felidézettel. A szembefordulás a felösmerés egy másik percében történt, mint ma. Nem a folyamat, de az eredmény objektiválódott, nem a kísértés, de a kísértet, nem a kétely, de a Sátán. (...) Biztos, hogy a csoda világának vannak attribútumai. Például az, hogy az időt és teret felbontja - szubjektíve nincs is idő és tér. Lélekben mindig több helyen és több időben élünk, csak kétféle időrendszer és térrendszer találkozásában, keresztúton élünk, valóban a határolt és végtelen, a megvalósult és abszolút keresztútján. Ősi meseigazság, hogy keresztúton történnek csudák. (Kereszt szimbóluma) Mindenki ösmeri a keresztút előtti megdöbbenést elhagyott falusi tájban. A vágyak és hitek teljesedése. Alázat a rend előtt, amelynek egyes rendeltetései érthetet591 Máday István, Marosi (1879-1959) idegorvos, individuálpszichológus. Bécsi tartózkodása idején Freud híve lett (1907-1911), majd Adlerrel együtt eltávolodott a pszichoanalízistől, és egyik megalapítója volt a Bécsi Individuálpszichológiai Egyesületnek (1913). Kezdetben állatpszichológiával, majd pálya-, ill. neveléslélektannal foglalkozott. A megalakuló Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (1927) elnöke volt (1927-1950). Lesznai valószínűleg arra kapott felkérést, hogy a Magyar Individuálpszichológiai Egyesületben tartson előadást. 465
