Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

dédelgetett terve volt, hogy az Ezeregyéjszaka mintájára megírja az amour vocation118 119 meséjét. E formában szerette volna feldolgozni a megváltott világ modelljét. A töredékes leírások részleteikben is csodálatos munkát sejtetnek. Naplójegyzeteiben már e mesék egymásutániságát is megtervezte, megírásukra azonban - néhány fragmentumot leszámítva - nem került sor. Több jelentős elméleti munkát is szentelt a mesék természetrajzának, így 1918-ban a Nyugatban jelent meg egy fontos esszéje Babonás észrevételek a mese és a tragédia lélektanához119 címmel, később pedig mind naplójában, mind pedig egy esszében értékelte Honti János A mese világa című művét.120

A közös mesekitalálás - elsősorban Balázs Bélával121 a „társasági” mesemondás, sőt az „együttműködésben” történő lejegyzése a meséknek122 Lesznai körében természetes volt. Mihályi Gábor egy 2002-ben rögzített visszaemlékezésben123 Lesznait egy hatalmas lebernyegeket viselő asszonyként idézte fel, aki magához vonta az ott vendégeskedő kisfiút és órákon át mesélt neki akkor és ott költött meséket124. A mesék kapcsán Lesznainak a Balázs Bélával való szinte tudattalan együttlétét, egy mese-dimenzióban élését néhány kiszólásban, odavetett megjegyzésben is tetten érhetjük, pl. a Mese a Maharadzsáról című mesevázlat125 vagy egy Lesznai által elfelejtett gondolat kapcsán.126

118 Szeretethivatás. A Vasárnapi Körben elterjedt terminus technicus részletes magyarázatát 1. a kötet végén elhelyezett fogalomtárban.

119 Nyugat, 1918. II. 55-68. old. (XI. évf. júl. 1.)

120 Az úrifiú, aki a Paradicsomban járt. Honti János mesegyűjteménye. Nyugat, 1938. I. 301-303. old.

121 „A mese az emberiség köztulajdona és a meséket nem kell költeni, hanem az ember kinyújtja a kezét és kifogja őket a levegőből. — Aztán fogdostunk is együtt, (...) sok ilyen mesét írtunk együtt. Meséltünk is órák hosszat. Vagy ő kezdte, vagy én, a másik folytatta. Néha reggelig meséltünk így egymásnak és másoknak.” - Beszélgetés Lesznai Annával 1965. jún. 23. (Kérdező: Vezér Erzsébet). In: Emlékezések. I. m. 12-13. old.

122 A Habakuk című mese első része Gergely Tibor kézírásával áll Lesznai mesefuzetében. - L. Szilágyi i. m. 2007. 147. old. 4. lábjegyzet.

123 A beszélgetést rögzítő kézirat a szerző birtokában.

124 A közös meseírás, meseköltés és egyáltalán a mesélés, meseolvasás örömét „lesznais” alapokról kiindulva egy 2007. évi kezdeményezés is felidézte. Kovácsné Boldizsár Gizella, a Nemzeti Tankönyvkiadó szerkesztője egy meseíró versenyt hirdetett, ahol a gyerekek egy-egy Lesznai-mese kezdőmondataiból kiindulva fűzték tovább immár a saját maguk által kitalált cselekményt. A legjobb, gyermekek által írott meséket 2008-ban közzé is tették a Meseszövés - Lesznai Anna tiszteletére írták a gyerekek című kötetben (Nemzeti Tankönyvkiadó). A meseíró-verseny díjkiosztója is valódi mesélős, már-már körtvélyesi hangulatban telt.

125 „Mese a szadista maharadzsáról: Egy maharadzsa ültettet egy drótkertet, töviskertet üvegvirágokkal (a Wiener Werkstädte megtervezi). Minden nő csak azon keresztüljuthat hozzá, ő nézi üvegtornyából, mint szakadnak darabokra és vakulnak meg a kertbe kergetett asszonyok. Egy, tán éppen önként indult - vagy résztvevő szerelemmel, vagy gyűlölködő szerelemmel - nőtestvérei védelmére, bezárt szemmel jár, nem vakul meg, de teste leszakad szemeiről, csak szemei érkeznek meg, és nézik-nézik a Maharadzsát. Herbert, folytasd.” - Naplók (V 3670/43/11)

126 „Lehet, hogy csak az erősnek van joga ajóságra. Egyszer olyan időben, mikor igen forrott bennem az átalakulás, ezt írtam fel: »Keresés és várás: lelkiek testre átvitele«? Nem tudom már, mi volt. Tán Gjergely] „tudja”, tán Hjerbert] kitalálja.” - Naplók (V 3670/43/2)

35