Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
az anyagra elő voltak rajzolva a minták, ám a fonalakat a karosszéke mellett álló nagy fonalas kosárból válogatta ki, és úgy használta, hogy a mintához, illetve a már elkészült részekhez il- lesztgetve próbálta ki a színeket. Eközben gyakran elbóbiskolt cigarettával a szájában. Csécsy Magda tudomása szerint ez időben már nem eladásra készítette a kézimunkákat.73 Ezt a gyakorlatot megerősíti Lesznai saját naplóbejegyzése, miszerint: „Gergnek elmondom, hogy [Orbán] Dezsővel folyton összeállítgattunk, gusztálgattunk pamutgombolyagból színeket, s hogy ez hasznos szemgyakorlat volt. Igen, mondja ő, ki is kéne így színes gombolyagokkal próbálni a csendéleteket. Én: »Ezt persze nem lehet, mert a szín és forma szorosan összefüggnek és átértelmezik egymást, egy cseresznyényi tiszta cinóber kvalitatíve is, nem csak kvantitatíve mást jelent egy képen, mint egy almányi. Egy cinóber háromszög vagy cinóber korong vagy egy oi- nóber csipkézet, vonal más-más színértéket adnak.«”74 Az állandó manuális munka, a rajzolás és a hímzés Lesznai számára létszükséglet, a cigarettázás mellett egy állandó - szinte gesztus- értékű -jellegzetesség volt: „Egyáltalán, hajói vagyok, főleg ifjabb, erősebb koromban, nem tudtam felolvasásra figyelni, ha nem rajzoltam, hímeztem. Kéziszerű (nem csak az) babrálás nélkül túl aktív voltam a recipiáló figyelésre. Mindjárt elkezdtem önállóan tovább gondolni. A jó Isten segedelmével!”75 Lesznai nemcsak maga hímzett, de szívesen vette, ha mások is ezzel foglalatoskodnak a társaságában, több olyan kép is fenn maradt a családi archívumban, ahol a körtvélyesi teraszon mások - pl. Gergely Tibor édesanyja - társaságában dolgozik.76 „...breugeloztam...”77 - A paraszti életképek és meseképek korszaka Lesznai életereje és életszeretete szinte megdönthetetlen volt, ám a bécsi emigráció kezdete művészileg és emberileg egyaránt megviselte őt. Ezek a változások alkotótevékenységében is nyomot hagytak, és egy új periódus előtt nyitottak utat. Ezt a szakirodalom „bruegheli” korszakként, vagy a paraszti életképek időszakaként jellemzi. Különös erővel élt ekkor a „mindent megőrizni vágyás”, a „mindent rögzítés”, „archiválás” igénye Lesznai alkotásaiban, ezért zsúfolt be minden élőt és tárgyat, emlékképet és álmot ekkoriban keletkezett képeibe. Mindent meg akart menteni az elmúlástól, önmagát kényszerítette arra, hogy tudatosan emlékezzék a tovatűnő világra, így ekkor a falu, a parasztság életét feldolgozó enciklopédikus igényű képek, illetve az ezeket előkészítő vázlatok vették át a vezető szerepet, váltak uralkodó témává. Érdekes adalékot rögzít Lesznai Anna levele Csillag Verának (1965. szeptember 21.), ahol olvashatjuk, hogy a grafikai munkákon látható megoldások és szemlélet hogyan jelent meg a hímzéseken is: „Kedves Veruskám! Már hetek óta készülök megköszönni, hogy oly kedves 7S Interjú Csécsy Magdával - 2002. október 21. - A szerző tulajdonában. 74 Naplók (V 3670/43/10) 75 Naplók (V 3670/43/6) 76 E képekből néhányat jelen kötetünkben is közzétettünk. 77 Lesznai a naplók szövegében a festődinasztia tagjainak eltérő írásmódú nevét következetlenül használja. Erről 1. a naplóközlések 27. számú jegyzetét. E fejezet címadásakor azt a kifejezést vettük alapul, amelyet Lesznai Csillag Verához írott levelében törekvéseinek illusztrálására maga használt. L. a 78. számú jegyzetet. 24
