Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
voltál velünk és külön azt az isteni szép hímzést, amit búcsúajándékul küldtél nekem, a legszebb, mit breugeloztam (ha ugyan érted és ösmered ezt a szép tősgyökeres magyar szót).”78 Emellett például Jászi naplóiból tudjuk azt, hogy a húszas évek közepéig Lesznai még készített párnamintákat: „Málika tegnap Bécsbe utazott terminusos kézirat- és kézimunkaügyekben.”79 „Málika két napja megjött. Nagyon kifáradtan a bécsi strapától, de eredményesen, több minta (...) kézimunkát eladott.”80 Az elkészült tervek, majd termékek többsége terítő, párna, futó, falvédő és egyéb kisebb méretű lakásművészeti darab volt. Emellett a hagyatékában találkozunk táskatervekkel, ruhatervekkel, sapkákkal, gallérokkal, tapéta-, kályha-, ékszer-, kancsó-, edény-, láda-, virágtartó-, mézeskalács-, tojás- és gyertyatartó-tervekkel, de például nincsenek bútortervek vagy egyéb nagyobb formátumú belsőépítészeti megoldásokhoz köthető tervei. Ez alól éppen csak saját háza jelentett kivételt, amelyet a Jászival kötött házasságát követően, 1913 után a Jászi család pasaréti telkének felső részén, saját tervei alapján épített meg. A ház, amelynek eredeti tervei nem ismertek, ma is áll, alaposan átalakítva.81 Lesznai e „breugelozott” képeken meséket fest, ahol minden egynemű. A parasztok, az állatok, a kastély, a növények mind-mind univerzumának egyenrangú, egynemű részei, szerves összetevői. Nem különböztet meg életképet és tájképet, csendéletet vagy portrét, számára mindezek a minőségek egyszerre vannak jelen a képein. E korszak legtöbbet reprodukált és valóban legjellemzőbb képe az 1924-es Szlovák Lourdes című, mely a Kolcs-Hosszúmezőn rendezett búcsúk kavargását idézi fel.82 Lesznai Anna meghatározó spirituális élménye, a szlovák parasztság világának legdrámaibb kavalkádja volt ez a búcsújárás. Lesznai ezt nemcsak a fenn említett képén festette meg, de a későbbi években is visszatérő témája volt a madonnát imádó, átkaroló asszonyok, a templom felé hömpölygő zászlós, nagyrokolyás, ünneplő ruhás tömeg hullámzó, áradó látványa. A hagyatékban többféle (tus, akvarell) technikával és méretben (a néhány asz- szony alkotta csoporttól a teljes körmenet ábrázolásáig és a madonnát imádó alakokig) készült példáit láthatjuk e tematikus alkotáscsoportnak. A naplójegyzetek és a Kezdetben volt a kert című regényének legszebb részletei is éppen e precesszió, a mise és más liturgikus alkalmak jeleneteit örökítik meg, ahol „mellig középkorban térdepelnek a tót parasztlányok”.83 78 PIM Kézirattára V 3191/106 79 Jászi Oszkár naplója. I. m. 189. old. - 1921. május 6. 80 Jászi Oszkár naplója. I. m. 191. old. - 1921. május 17. 81 Jászi Oszkár édesanyjának háza: Pasaréti u. 79. (ma: Virágárok u. 6/b). Lesznai és Jászi házasságkötésük után ide költöztek. A következő évben, 1914-ben a kert felső végében Lesznai saját tervei alapján külön ház épült számukra. L .Jászi Oszkár válogatott levelei. I. m. 105. számú Jászi levele Ady Endréhez, 207. old. Jegyzet: 208. old. 82 Kolcs-Hosszúmezőn egy Safa Mária nevű asszony látomásában a háza előtti almafán megjelent Szűz Mária. E nevezetes helyen templom épült, és Máriához könyörögve itt gyűltek össze a környék hívői és betegei is, valóban bruegheli kavargásban. Jászi több alkalommal írt a búcsújáróhelyről és magáról a jelenségről: How a New Lourdes Arises? - The Slavonie Review, 1925. december; Wie ein neues Lourdes entsteht? - Frankfurter Zeitung, 1925, szept. 6., szept. 8.; Hogyan keletkezik egy új Lourdes? - Korunk, 1926. 64-65. old. 83 Naplók (V 3670/43/11) 25
