Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
Lesznainak fontos volt, hogy művészi hitvallását és tevékenységét tükrözze közvetlen környezete is, ami nem függetleníthető szociális-társadalmi helyzetétől. Az általa megrendelésre tervezett alkotások a nagypolgári lakáskultúra elemeit képezték. Az értékes képek és szőnyegek mindennapi és éppen ezért mélyen bevésődő látványt jelentettek számára. így talán nem oly meglepő, ha a báró Hatvány Ferenc műgyűjteményének története65 című tanulmányban reprodukált állatalakos szőnyegtöredék, „a gyűjtemény legnagyszerűbb darabjának, igazi gyémántjáénak motívumai (a töredék középmedalionjában a perzsa sah udvarában játszódó jelenet, a szőnyeg mezejében pedig számos állatfigura paradicsomi hangulatú kertben) köszönnek visz- sza Lesznainak a Tigris, vagy Vadászat néven ismert hímzésén is66 , sőt a szőnyeg műfajához való vonzódás szövegszerűen is megjelenik Lesznai naplójában: „A perzsa szőnyegnek is van összhatása, nagyvonalúsága, de közelről nézve ezer szórakoztató részlet bontakozik ki, mely a maga perspektívájából mindig újra monumentálisán hat (mint a természet mikroszkóp alatt). Monumentalitás nem egyéb, mint egységbe tömörített gazdagság.”67 A minőségi környezetalakítás igénye a mindennapok része volt, ahogy ezt Jászi naplói is tükrözik: „Máli (...) nagy csomó szép dolgokat hozott a szobám díszítésére.”68 - „Máli du. rendezte szobámat. Sok kedves kézimunkával, képpel és vázlattal díszítette.”69 Hasonló igényességről, a népi ornamentika szeretetéről számolnak be a visszaemlékezők Lesznai Csaba utcai lakása - „egy népmeséi színekben és fényekben ragyogó manzárd műterem, a meredek tető alatt”70 - és New York-i otthona kapcsán is :„...meglátogattam New Yorkban, a Manhattan egyik felhőkarcolójának sokadik, de nem túl magas emeletén. Beléptem a lakásba és egy körtvélyesi faluban találtam magam”71 ; „A 246 Lexington Ave egyik szomorú, ízléstelen házában laknak. Belül a lakás persze jobb: magyar hímzések, kis könyvtár, biedermeier bútorok.”72 * A mindennapok gesztusait is átszőtte a textillel, a hímzéssel és a fonalakkal való foglalatoskodás, mikor éppen a pihenés ideje jöhetett volna el. Ezeket a szokásokat maga Lesznai és a visszaemlékezők is felidézik a forrásokban. Csécsy Imre lánya, Csécsy Magda 1934-től négy éven át Körtvélyesen vakációzott. Emlékei szerint a kúria rítusai közé tartozott, hogy a vendégek vacsora után a kisszalonban folytatták a beszélgetést. Lesznai eközben mindig hímzett, 65 Mravik László: Báró Hatvány Ferenc műgyűjteményének története. In: A Hatvanyak emlékezete. (Szerk. Horváth László). Hatvan, Hatvány Lajos Múzeum Füzetek 18., 2003. 113-266. old. (A 2001. szeptember 19-én, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga). 66 Hatvány Lajos Múzeum, ltsz.:83.1.2238 67 Naplók (V 3670/43/6) 68 Jászi Oszkár naplója. I. m. 232. old. - 1921. november 19. 69 Jászi Oszkár naplója. I. m. 233. old. - 1921. november 20. 70 Vészi Endre: A káprázatok évei. Múlhatatlan arcok c. visszaemlékezés. - http://mek.oszk.hu/03300/03312/html/ h7mps 1 .htm#mulhatatlanarcokteljes 71 Boldizsár Iván: Máli és képeskönyve. Elet és Irodalom, 1979. február 10. 14. old. 72 Lapok a „Mindenes könyv”-ből. Tolnay Károly levelezéséből és naplófeljegyzéseiből (II.) Közzéteszi: Lenkei Júlia. Holmi, 2003/február, 203. old. 23 ■*
