Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

Azaz, van viszonyuk a képsíkhoz. Ez pl. a szőnyegben, főleg a hímzésben egy döntő elem. Itt a szimmetria és egy pár egyszerű síkidom-viszonylat ritmikus, ornamentális, egymás mellé rendelő tagolásával már kielégítő hatást lehet elérni, (...) van egy bizonyos örömet jelentő játék a technikámban is (...), mely néha artisztikusan hat.”49

Lesznai Anna 1910 körül; Székely Aladár felvétele; PIM Művészeti Tár, ltsz.: F. 2006.17.1

A Platvanban őrzött Lesznai-hagyatékban százával találunk a tízes évekből származó, virágornamentikára épülő hímzésterveket. A virágcsokor, a virágtő, a kehelyből vagy vázából, ritkábban bőségszaruból kibomló növények gyakran keltik a misztikus világfa asszociációját, melyet Lesznai világképének hasonlataként használt ebben az időszakban. Ezeket a terveket gyakran kiegészítette állatornamenssel, főképpen madarak stilizált formáival. Ezeken egy-egy elem dominál, melyet Lesznai a terv címében is közöl (rózsás, tűleveles, fenyőfás, makkos-leveles, babosindás, pálmás, török-meggy), majd levelekkel, csavarodó indákkal, összefonódó gallyakkal köríti őket. Egy-egy tervet több különböző színvariáns, színpár alkalmazásával is elkészített. A kehely, váza vagy éppen a terasz balusztrádján álló virágtartó eleme fogja össze a kompozíciót, ebből nő ki a csodabokréta, a csokor.

49 Naplók (V 3670/43/15)

19