Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Naplójegyzetek

1917 meg?). Azt hiszem, szépség az, ami bennünk egy még nem lévő harmónia képzetét, érzését kelti (ez a művészet is). Erkölcstelen, mert megállás; erkölcsös, mert jelent, vágyat serkent és parancsol. A művészet imperialisztikus, mert emberi törvényt nyom a világra, de vallásos, mert az emberi törvény mása, része és szimbóluma az isteni törvénynek. Amíg létezett kollektív lélek és öntudatlanabb volt, nem fordult szembe Istennel tudatosan, addig a művészet ennek a kol­lektív léleknek törvényeit bocsátotta a jelenségekre, általános jelentésű és vallásos volt. (...) Szépet csinálni azért is erkölcsös, mert megvalósít. De szeretetet élni több erkölcsileg. (...) A [Lukács] Gyuri-vitához. Lehet-e formák fejlődéséről beszélni? Ha örök formák vannak, új formák felfedezésében (regény) hiszek; útban hiszek, melyben az emberiség önmaga (majd Isten, ma még önmaga) felé halad, és kihámozza önmagában a meglévő formákat. Az élet faragása egy durva kőnek, melyen belül van az énünk. A formák, azt hiszem, énünk etapjai. Ma még - bár ezt ideiglenesnek érzem - lélek = forma illeti. Meg nem valósult lelkünket leg­inkább formákban közelítjük meg, első „formája” a léleknek a forma. Az építészet a társadalom által legdirektebben befolyásolt művészet. Mint anyagszállító (mate­riális értelemben: fa, kő, technika) környező viszonyok (tartalom) minden művészet lehetősé­gét [rejti], de semmi művészetet nem adhat. Az irodalmat azért érezzük, azt hiszem, legbefo- lyásolhatóbbnak, mert nagyon sok, ami mint irodalom szerepel: document humain.66 A forma mint hatási eszköz [Lukács] Gyuri szerint nem szociológiai kategória - örök emberi. Hiszem, hogy nincsenek elavult formák, de hiszem, voltak, és vannak olyanok, melyekhez még nem érkezett el a lélek? A tartalom szót csak mint egy „öntudatlan és ismeretlen” feltételezettet használom. Mert minden, amiről tudunk, az élet is már forma. Csak forma alakjában jutnak a dolgok hozzánk (talán egy-két más sejtő érzésünk van - Isten-érzés, azonosság-érzék, szeretet és furcsa-furcsa a szépben való gyö­nyörködés egyik képe, amely éppen [az] azonosságból Istenbe pattanás érzése), minden tartalmat már csak mint formát konstatál a lélek. Hogy tartalom is van, azt csak az egyik forma a másikhoz való viszonyából tudjuk, bizonyos formák mint tartalmi anyagai szerepelnek más formáknak. Le- het-e egy forma formább a másiknál, intenzívebben forma? - Ha igen, akkor egy forma-hierar­chia következik ebből? Félig nyers művészet az, melyben az élet formáját nem szippantja magába a művészet formája. Ha valamit memor[iz]álni akar az ember, mindjárt szoros formába önti (laza forma már magában a gondolat is), szimmetrizálja. így a memor[iz]álás külső ténye is mintegy alakítja viszont a gondolatot, más lesz, mintha felírtuk volna keletkezése percében. Mit jelent ez? Hisz a formákat nem csinálja bennünk a külvilág. - Nem, de rátol egy formára. Fogarassy [Béla] nyomán: mi tartja össze, mi az oka ennek a tartalom és forma, külvilág és forma, és formák egy­más közti parallelizmusának? A lélek, az Istenbe törő lélek, a lelket vonzó Isten. 66 emberi dokumentum

Next

/
Thumbnails
Contents