Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)
Adattár - Életrajzi jegyzetek
Kölcsönösen írtak kritikát egymás köteteiről, Bálint György bírálatai a költészeti útkeresés időszakában támogatók lehettek Radnótinak. A baráti társaságból talán őt hívták be legkorábban katonának, a több hónapos katonaságokat 1940-től a munkaszolgálatok követték. 1942 áprilisában feleségével, Csillag Vera grafikussal, Cserépfalvi Imre könyvkiadóval és Kovács Imre íróval együtt kémkedés gyanújába keverték, vádirat és bírósági tárgyalás nélkül fogva tartották. A vádak nem nyertek bizonyítást, szeptember 12-én kiszabadult, de már október 27-én a gödöllői munkaszolgálatos táborba került. Onnan nemzethűség szempontjából megbízhatatlanként szigorított munkaszolgálatra Ukrajnába hurcolták, ahol 1943. január 21-én tisztázatlan körülmények között meghalt. A Bálint György emlékére írott, megrendítő Ötödik ecloga töredék maradt. Bárdos József (1916-1944) Bárdos Artúr színigazgató, rendező fia, orvos. Munkaszolgálatosként orvosi feladatokat is ellátott, Radnótival együtt az első lépcsőben indult el Borból. Útközben igyekezett kórházba juttatni a végsőkig legyengült költőt, de nem járt sikerrel. Egyike volt azoknak, akiket elhajtottak egészen Németországig és ott koncentrációs táborban halt meg. Baróti Dezső (Torda, 1911. okt. 2.-Bp., 1994. szept. 5.) A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja volt. Radnóti Miklóssal és Ortutay Gyulával egy napon védte meg doktori disszertációját magyar irodalomból Sík Sándornál. A Gyerekkor című versét Radnóti neki ajánlotta. Kortárs útlevelére (Radnóti Miklós 1909-1935) címmel életrajzot írt barátjáról. Beck Judit (Bp., 1909. aug. 16.-Bp., 1995. ápr. 20.) Beck Ö. Fülöp szobrász lánya. Testvére, Beck András szobrász 1939 során fejportrét készített Radnótiról. Másik testvére, Beck Bálint Endre: Gyertyafénynél, 1940 (MZSM) Márta Gyarmati Fanni osztálytársa volt a gimnáziumban. Festőnek tanult a Képzőművészeti Főiskolán. 1938 és 1939 között Londonban és Párizsban restaurálással foglalkozott, a világháború kitörésekor tért haza férjével, Gombosi György művészettörténésszel. Ez idő tájt találkozott újból Radnótival. Közös társaságuk lévén sűrűn voltak együtt koncerteken, baráti összejöveteleken, túrákon és evezéseken. 1941 elejére szerelem bontakozott ki közöttük, ami közel egy évig tartott. Többek között a Harmadik ecloga és a Zápor című versek, valamint Beck Judit Radnóti-portréja és fotók őrzik ennek az érzelmi fellángolásnak az emlékét. Beck Judit végül elvált Gombosi Györgytől és Major Tamás felesége lett. Boda Boriska - Molnár Ilona, Radnóti Miklós mostohaanyja révén „unokatestvér". Boldizsár Iván (Bp., 1912. okt. 30.-Bp., 1988. dec. 22.) A Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Munkatársa volt a négy számot megélt Névtelen Jegyzőnek, Bethlen Iván néven versei jelentek meg az Új magyar líra című antológiában. 1935-ben részt vett a Szolgálat és írás Munkaközösség megalakításában. Munkatársa volt a Nemzeti Újságnak, itt jelentek meg kritikái a Kaffka Margit művészi fejlődésérő\ és a Járkálj csak halálraítélt!-ről. 1936-tól a Cserépfalvi Kiadónál dolgozott, 1938-tól a Pester Lloyd egyik szerkesztője lett. A háború alatt behívták katonai szolgálatra, fogságba esett. Radnóti neki is írt búcsúlevelet. Gyarmati Fanni a háború vége előtt két hétig Boldizsár Ivánéknál lakott. 1945 után főként újságíró, a PEN Club elnöke, országgyűlési képviselő. 180
