Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)
Adattár - Életrajzi jegyzetek
Brachfeld Olivér (Bp., 1908. febr. 18.-Bogota?, 1967 v. 1975. dec. 16.) Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, 1925 és 1927 között Alfred Adler tanítványa volt. 1927-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen katalanisztika szakra járt. 1930- ban megvédett doktori értekezésében a katalán népballadákban megjelenő magyar vonatkozásokkal foglalkozott. 1931-től Spanyolországban élt, a kortárs magyar irodalom, valamint Alfred Adler, Carl Gustav Jung stb. műveinek spanyol nyelvű fordítója volt. A polgárháború elől Párizsba menekült, 1937 nyarán a nemzetközi írókongresszuson megismerkedett Radnótival, aki az ő tolmácsolásában ismerte meg Lorca költészetét. Bruckner Jolán - Grosz Dezső felesége. Testvérei - dr. Rosin- gerné Bruckner Lenke és Bruckner Árpád fogtechnikus - Dob- sinán éltek. Buday György (Kolozsvár, 1907. ápr. 7.-Coulsdon, 1990. jún. 12.) A szegedi tudományegyetemen jogot tanult. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának elnöke volt, jó szervezőkészségével, nagy munkabírásával, meghatározó szellemiségével országosan ismertté tette a csoport munkáját. Fametsző művészetét nem csak itthon, hanem nemzetközileg is elismerték: munkái többször kapták meg a Magyar Bibliofil Társaság Az év legszebb könyve címet, 1938-ban a londoni Royal Society of Painters Etchers and Engravers is külső tagjai közé választotta. A Kaffka Margit művészi fejlődése című kötetet tervezete, az Újhold című verses kötetet illusztrálta is. Radnóti neki ajánlotta Estefelé című versét. A háború kitörésekor Londonban volt művészeti ösztöndíjas. Magyarország németek oldalán való had- balépését sajtónyilatkozatban ítélte el, ezért megfosztották magyar állampolgárságától. Feladatot vállalt az angol külügyminisztérium háború elleni tevékenységében. Részt vett az Angliai Magyar Tanács szervezésében, a Szabad Magyarok Egyesülete munkájában. A Nemzeti Segély Bizottságon keresztül élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok hazajuttatását koordinálta. 1946-ban a kultuszminiszter, Ortutay Gyula felkérésre megalapította és vezette a rövid életű londoni magyar kultúr- intézetet. 1956-tól a coulsdoni idegszanatóriumban kezelték, az itt berendezett műteremházban folytatta művészi munkáját. Cserépfalvi Imre (Cserépfalu, 1900. júl. 28.-Bp., 1991. jún. 22.) 1928-ban Párizsból hazatérve az Hachette Könyvkiadó magyarországi képviseletét látta el. 1929-ben megnyitotta üzletét a Váci utca 10-ben, ahol később Radnóti szívesen elidőzött a rokonszenves tulajdonos és a francia nyelvű könyvek, lapok kedvéért. Cserépfalvi 1934-ben kezdett könyvkiadással foglalkozni. 1937-ben kezdeményezte egy szabadságról, emberi méltóságról szóló versantológia összeállítását, a munkára Cs. Szabó Lászlót, József Attilát és Radnóti Miklóst kérte fel. Az Európai költők antológiáját végül Faludy György rendezte sajtó alá. József Attila életművét, emlékét gondozta: a versek összkiadását, a kortársak emlékiratainak megjelentetését szorgalmazta, anyagilag támogatta. 1938 decemberében Haiman György tervezésében, Cserépfalvi kiadásában megjelent Radnóti Miklós Meredek út című kötete, ami elnyerte Az év legszebb könyve díjat. Ő jelentette meg az Egy magyar táncosnő című, Vas István felesége, Éti halálára összeállított emlékkönyvet is. Még 1943-ban is adott megbízást Radnótinak, ekkor készült el Cervantes Don Quijotéjának ifjúsági átdolgozása. 1944-ben Radnóti kezdeményezésére verskötetre szóló szerződéssel várták a munkaszolgálatból hazakerülő Zelk Zoltánt. 1942 áprilisában koholt kémkedési vád alapján Bálint Györggyel, Csillag Verával és Kovács Imrével együtt letartóztatták. Bizonyítékok hiányában az eljárást végül megszüntették. 1944 márciusától bujkálni kényszerült, mert szerepelt a Gestapo letartóztatási listáján. Csillag Vera (Bp., 1909. dec. 5.-Sydney, 1997. ápr. 29.) Jaschik Álmos magániskolájában és Bortnyik Sándornál képezte magát tervezőgrafikussá, könyvművésszé. Dolgozott a Franklin, a Révai, a Cserépfalvi és a Pantheon kiadóknak. 1937 és 1938 között a Tükör magazin egyik rajzolója volt. Férjével, Bálint Györggyel együtt Radnóti Miklós baráti köréhez tartozott, bizonyítják ezt a nekik szóló dedikációk, tréfás Radnóti-versek és Csillag Vera Radnóti-kötetekhez készített szép könyvkötései, igényes tipográfiai munkái, rajzai. Ő tervezte a Szerelmes versek antológia kötését, tipografizálta a Johan Huizinga Válogatott tanulmányok és az Orpheus nyomában műfordításköteteket, rajzolta a Karunga, a holtak ura című mesekönyv díszeit. Demjén József (Hódmezővásárhely, 1907. febr. 19,-Szovjetunió, 1943) Az 1920-as évek végén fotóriporterként kezdte pályáját Debrecenben, ekkor kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1930-ban Budapestre költözött, a Pesti Hírlap szerkesztőségéBálint Endre: Gyertyafénynél, 1940 (MZSM)
