Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)
Adattár - Radnóti Miklós lakhelyei
176 meg Tolnai Gábor. Reggelenként az én tisztem volta két nagyalvót fölkelteni, a kollégiumból jövet, hogy a nyelvészeti órákról el ne késsenek - az ébresztéshez mindegyre új meg új cseleket kellett kieszelnem. Ez már szép szoba volt, mind a kettő, tágas, jó bútorok a szobákban, s az ablakokból vidéki kisvárosi tájra láthatni, a ház alatt húzódott a vasúti töltés, s mindegyre hallatszott a vonatok hars füttyszava: közel volt a nagyállomás. Szerette Miklós ezt a szobáját, a furcsa házat is s a világot járt főorvost, aki magányosan sétáltatta hatalmas kutyáját. A házban is, a lakásban is a főorvos utazási emlékeinek egzotikuma keveredett egy zárkózott családi ház és valami külföldi kis szálloda hangulatával. S mindez az álmos, lusta, széles Szegeden. A groteszk iránt fogékony szellemét szórakoztatta mindez. Erre a lakására később is sokszor s derűvel emlékezett vissza." (Ortutay 1957. 241.) „Radnóti házigazdája, dr. Wolf tiszti főorvos érdekes, különc ember volt. Nyolc-tíz nyelvet beszélt tökéletesen, és akkor ő volt a város hivatalos tolmácsa is. Beutazta Európa összes országain kívül Amerikát, az afrikai gyarmatokat, Burmát, Kínát, Japánt és mindenhonnan hozott fényképet és filmfelvételeket. Akkoriban neki volt egyedül Szegeden filmfelvevő- és vetítőgépe. Nőtlen ember volt, és idős házvezetőnője vezette háztartását. Szépen berendezett lakása volt, és a kapubejáratnál kezdődő belső falépcsős feljárattól kezdve az összes mellékhelyiségeken keresztül a manzárdig a falakat maga készítette, egzotikus vidékekről készült, nagyított fényképek díszítették. Amikor egy alkalommal csengetésemre Radnóti kinyitotta a kaput, Wolf is a lépcsőházban volt, s látva, hogy nézem a szép felvételeket, odajött hozzánk, és a kölcsönös bemutatkozás után magyarázgatta a képek eredeti színhelyét." (Jenő 1974.) „Rend volt körülötte itt is, a Bokor utcai albérleti szobában, ahol jól érezte magát: szerette ezt a házat, az erdélyi építészetre emlékeztető konstrukcióját. Kedvelte a környék csendjét, amit legfeljebb a Makóról a pályaudvar felé vagy felöl kanyarodó vonatok füttyszava tört meg, s öröme tellett házigazdánk szenvedélyében: Wolf tiszti főorvos úrnak ugyanis óriási hanglemezgyűjteménye volt, és esténként remek zenealkotások lemezeit forgatta, s a zene foszlányai átszűrődtek Miklós szobájába is. Néhányszor meg is hívott bennünket a tiszti főorvos úr hatalmas, teremszámba menő szobájába - amely egyként volt háló-, dolgozószoba és zeneterem - muzsikát hallgatni." (Tolnai 1969.1098-1100.) Bánom kertsor 7. - 1934 augusztusa „A cím Szivem Drága: Bánom kertsor 7. A név is azt hiszem volt hivatásával van összefüggésben. Ragyogóan tiszta és uccai és folyóvíz, szóval egyenlőre rendben van Szivem.” (Radnóti Miklós levele Gyarmati Fanninak 1934. aug. vége közli Ferencz 2005.170.) „A Bánomkertsori emeletes ház még néhány évvel azelőtt hírhedett ház volt Szegeden, a »Lili« - ez volt a neve, reszketeg hetedik gimnazisták és kaján öregurak látogatták, úgy mint a Maupassant-novellákból is ismertük. Mikor az efféle intézményeket megszüntette egy rendészeti intézkedés, lakásokká, hónapos szobákká alakították át, de megmaradt a tükrös szalon s a folyosók, az egymás mellé börtöncellaként sorakozó szobák nagyon is emlékeztettek a múltra. Talán az első napokban még mulattatta a groteszk helyzet, irodalmi élményei Barbusse-től kezdve Kuprinig, de aztán hamarosan elköltözött innét." (Ortutay 1957. 240.) Horthy Miklós u. 22. [Dózsa György u. 8. sz.] II. e. - 1934. szept. l.-dec. Kölcsey u. 5. - 1935 májusa Kölcsey u. 10.1. e. 8. - 1936 szeptembere
