Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai (Budapest, 2009)

Radnóti Miklós és kortársai - A második munkaszolgálat, Pharos-könyvek

:

i va - v„az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.”

(Razglednica)

„Mi voltunk az utolsók a sorban. Amikor mi következtünk, [Kutni] Marika egy hirtelen mozdulattal elvette a kezemből az alkalmatlansági bizonyítványomat, és azt mondta: - Te várj meg itt. - És már lépett is be. Tanácstalanul álltam a kapu előtt. De nem sok idő múlva kilépett, odasúgta nekem:- Nyugat-olvasó. Ismeri a nevedet. - És hangosan: -Téged is látni akar-és már húzott is befelé.

Odabent az asztalnál egy apró termetű, sovány, vékony bajszú, intellektuális kinézetű főhadnagy ült, előtte az alkalmatlansági bizonyítványom. Én vigyázzba vágtam magam, ő felállt, előrelépett, és kezet nyújtott.- Örülök, hogy megismertem - mondta.

Én meghajoltam, de nem lazítottam arcom őrültmaszkján, részint mert már így állítottam be, részint meg talán becsületből is, hogy megkönnyítsem a dolgát, és nyugodt lelkiismerettel találjon alkalmatlannak. Már vette is elő a tollát, de Marika ekkor közbeszólt:-Van itt Vácon a Nyugatnak egy másik költője is, jó barátunk, tegnapelőtt vonult be: Radnóti Miklós.

A főhadnagy letette a tollát, mielőtt kinyitotta volna, és izgatottan megint fölállt.- Ismerem a verseit, nagyon jó költő. Menjünk, és keressük meg. Ha még itt van, kihozom.

Elindultunk hármasban. De mikor a váci katonai és munkaszolgálati nyüzsgésbe kiléptünk, a főhadnagy nyilván ráébredt, hogy mégsem eszélyes eljárás, ha egy hátizsákot cipelő munkaszolgálatos társaságában megy végig Vácon.- Kérem, várjon meg itt. Az ön ügyét majd aztán

intézem el. Sietnünk kell, ha nem akarunk elkésni. [...] Nem kellett sokáig várnom. Körülbelül negyed óra múlva megjöttek, leverten. Megtalálták Miklós századát, de már bevagonírozva. Öt perccel azelőtt zárták le a teherkocsikat. [...] Csak Pest felé, a vonaton jutott eszembe, hogy azt sem tudjuk, mi annak az orvos főhadnagynak a neve, aki Radnótit meg akarta menteni." (Vas 2003b. 114-115.)

„A Berlin láger mögött lépcsőzetesre faragott kráterek sokasodnak. Sárgás, vörösesbarna hegyfal, külszíni fejtés. Mintegy húsz méter magasságban lépcsőzetesen teraszokat vájtak körös-körül. A teraszokon lefektetett vágányokon csillék gördülnek, izzó kohókból vörös lángnyelvek lobbannak a szürkületben. Messzire hallik a csákányok döngése, markológépek zakatolása, az éjjel-nappal cikázó törpemozdonyok pöfögése." (Andai 2003.15.)

t-w ő'L v-V ^

^ y 10

tu i

ót*'*, VV> ( ,

• Vyv/\

, J m vV IjjlCÓO * y ■

Ve;

”*7

fii

ifi Wviuaîjbttv.

A

LEVELEZŐLAP

(VÁLASZ)

CARTE POSTALE

ÍREPONSB)

Feladó:

F.xp/diuur.

Körmendi Zoltán lapja Szalai Imrének Radnóti Miklós búcsúsoraival (PIM)

1-5*1

[13^

[\

161