Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)
Orosz Márton: Transzatlanti tranzakciók
A REMÉNY ÉVEI A Prágai Tavasz kirobbanásával egy időben, 1968 februárjában Brnónban megnyíló, Computer Graphic című kiállítást az akkor 21 éves konceptművész, Jirí Valoch szervezte. A tárlat két további helyszínen, Jihlavában és Zlínben is bemutatásra került. Az utóbbi kettő nem sokkal a Varsói Szerződés csapatainak fegyveres invázióját megelőzően. A kiállítás az algoritmikus művészet akkori legjelentősebb, nemzetközileg jegyzett úttörőit is megszólaltatta. Meghívást kapott rá ugyanis öt külföldi alkotói is, az Egyesült Államokból Michael Noll és a magyar felmenőkkel bíró Charles Csűri, Kanadából a szintén magyar gyökerekkel rendelkező Leslie Mezei, Németországból Frieder Nake és Georg Nees. Ők postán küldték el számítógéppel készült grafikáikat Csehországba. A vasfüggönyön innen és túl élő, technikai értelemben a legkorszerűbb anyagokkal dolgozó médiaművészet alkotói közötti dialógusra, Kelet és Nyugat találkozására a hidegháborúban magát semlegesnek tekintő Jugoszláviában került sor.58 A zágrábi Kortárs Művészeti Galériában59 60 1961-ben alapított Új Tendenciák (Nove tendencije) sorozat negyedik részének az előkészítéseként 1968-ban került megrendezésre az a kiállítás, kollokvium és konferencia, mely a Számítógép és vizuális kutatás00 címet kapta. Jóllehet, az emigrációban élő magyarok közül a Párizsban dolgozó Szandai Sándor egy aluminiumplasztikájával, a Sorbonne Institut d'Esthétique et des Sciences de I Art-ján pszichológus Francois Molnár (Molnár Vera festőművész férje) egy írásával mára harmadik, 1965-ben rendezett kiállítás katalógusában szerepelt,61 Kelet-Európából egyedül a jugoszláv és a cseh művészek kaptak a zágrábi találkozóra meghívást. A magyarok csak később, az 1973-ban rendezett ötödik Tendencia-kiállításon képviseltették először magukat. A zágrábi „t-tárlatokhoz" hasonló léptékű, nemzetközi bemutatók, ahol nyugati művészek is szerepeltek, idehaza a legelső az 1973 augusztusában Maurer Dóra elképzelése alapján a balatonboglári kápolnában Tóth Gábor rendezésében megvalósult Texts/Szövegek kiállítás volt. Az utóbbi tárlat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magasművészet elitizmusa ellen gegszerű eszközökkel fellépő küldeményművészet és az ún. „slogan art" legyen a Kelet és Nyugat közötti kapcsolat- tartás legkifejezőbb formája. A két Tót(h), a társrendező Tóth Gábor, és a tárlaton szintén kiállító Tót Endre 1976-tól, illetve 1974-től folytattak mások mellett aktív levelezést az amerikai fluxusművész Dick Higgins-szel.62 Sokan megírták már, hogy a zágrábi esemény a New Yorkban, a Jewish Museumban 1970-ben rendezett Software-kiállítás63 párhuzamának tekinthető, hiszen mindkettő arra tett kísérletet, hogy a rendszer alapú gondolkodás esztétikáját az absztrakt geometrikus törekvések, a konceptuális művészet és a számítógép segítségével létrehozható tudomá58 Jerko Denegri: „The Conditions and Circumstances That Preceded the Mounting of the First Two New Tendencies Exhibitions in Zagreb 1961-1963", A Little-Known Story about a Movement, a Magazine, and the Computer's Arrival in Art New Tendencies and Bit International, 1961-1973 (szerk.: Margit Rosen), Cambridge, Mass. - London: The MIT Press, 2011, 19-26. old. 59 Galerija suvremene umjetnosti 60 Kompjutori i vizuelna istrazivanja 61 f. molnár, „doprinos eksperimentalnoj studiji pikturalne kompozicije", nova tendencija 3 (szerk.: Bozo Bek), Zagreb: Galerija suvremene umjetnosti, 1965, 81-85. old. (Az írás a szerző a Sciences de I'Art 1965 második számában megjelent tanulmányának újraközlése volt.) 62 Los Angeles, The Getty Research Institute Special Collections, Dick Higgins fond (Itsz. 870613), 32. doboz, 6. és 7. mappa, a válaszlevelek a budapesti Szépművészeti Múzeum Artpool Művészetkutató Központ gyűjteményében. 90 63 Software - Information Technology: Its New Meaning for Art. New York, Jewish Museum, 1970. szept. 16-nov. 8.
