Offenbächer Ferenc (szerk.): „A remény évei”. A 60-as-70-es évek művészete, értékrendek, lemaradás komplexus (Eger, 2018)

Keserű Katalin: A kanonizációról és az 1960-70-es évekről, melyeket fél évszázad után sem felejt el az, aki átélte

KESERŰ KATALIN: A KANONIZÁCIÓRÓL ÉS AZ 1960-70-ES ÉVEKRŐL, MELYEKET FÉL ÉVSZÁZAD UTÁN SEM FELEJT EL AZ, AKI ÁTÉLTE

(Lakner László, Major János, Maurer Dóra, Pásztor Gábor munkái).36A grafikában jelentkező groteszk pedig éppenséggel kirajzolni látszik az 1968-as politikai fordulat és visszalépés következtében kialakult helyzetet. A rajz más, sokféle, teljesen áttekintetlenül maradt irányulásai (például a fantázia-utazások képei) a „társadalmi tudatosság" terén méltó társai a „neoavantgárdnak". Továbbá az önálló fotó is hiányzott 91-ben, ami ma - noha ott van - változatlanul problematikus helyzetben találtatik, hiszen legalább háromféle iránya ismert (az előzetes vagy utólagos, esztétikai szempontú képkivágás /Koncz Csaba/, a képrögzítő technikából fakadó képalkotó eljárások /például: Haris László sorozatai/ és a képzőművészeti jellegű megmunkálásnak alávetett fotó), és csak akkor érdemes felvetni a képzőművészethez tartozását, ha egyúttal a képzőművészeti ágazatokként ismert festészet és grafika helyébe - más okokból is - a „kép"-et állítanánk. (Remélhetőleg a fotó képzőművészetként kanonizálásáról és a képről mint ágazatról Haris László és Szilágyi Sándor előadása szólni fog.37)

Mindezt azért tekintem a 91-es és a Lépésváltás kiállítás hiányának, mert a három válogatás (beleértve az 1980-ast is) kanonizációs folyamata negatív előjelűvé vált. Az iparvagy tervezőművészet és a rajz, grafika kiejtése eltünteti mind a környezetalkotó, a legszélesebb társadalmi nyilvánosság érdekében folyó művészi tevékenység és gondolkodás hivatalos elfojtágát, mind a szubjektum jelenlétét legközvetlenebbül őrző rajz meglétét, mely majd a „80-as évek" előkészítőjévé vált, de eltorzítja a művészet egykori, közös fellépését is, melyre (a képzőművészeti ágak tekintetében) kitűnő példát szolgáltatott a Fiatal Képzőművészek Stúdiója 1966-os és 1967-es kiállítása ill. rekonstrukciójuk. Ez a két kiállítás ugyanis hiányzó láncszem a 60-as évek állami művészeti szervezeti keretei és az alternatív szerveződések megjelenésének történetében, mely utóbbi nemcsak a nyilvánosság megszerzését, de a művészeti pluralizmust és megerősödését is magában hordozta. Ezért, és mert a kutatás-kiállítás-katalógus a magam munkája is, kitérek rá.38

Valóban - mint Németh írta - feltűnő volt az olykor csak fel-felvillanó, máskor éteri alaphangként jelen lévő, de formákat is képző és általuk képi dinamikát teremtő színek, a színes vonalak/ecsetvonások/festékcsurgások és pacnik képalakító ereje a 66-os Stúdió-kiállítás rekonstrukciójakor is, még inkább az évtized közepén lendületbe jött festészetnek az 1967-es kiállításról kizsűrizett képei összegyűjtésekor. A grafika technikai lehetőségeinek festői és tárgyias kibontása (Altorjai Sándor, Juhász Sándor, Németh Géza), tematikai különösségeik (Baranyay András, Bálványos Huba, Major János), a rajzos és festői gesztusok keveredése (Keserű Ilona, Misch Ádám, Tót Endre) valamint a tömbszerűség hagyományát követő szobrászat mellett a formastruktúrákat építő (Czinder Antal, Lőrincz Győző) és a teret magukon átengedő, öntött formák (Józsa Bálint, Mengyán András) megjelenése is figyelmet keltő.39 (A grafika változásai megmutatkoztak a Sinkovits Péter rendezte Valaki önarcképe című Kondor-kiállításon is /monotípiák/ a Hazafias Népfront V. kerületi helyiségeiben 1967-ben.40) A 67-es Stúdió-kiállításon azon36 https://artportal.hu/lexikon-m-tortenesz/sinkovits-peter/ Bővebbet nem tudunk róla, és Sinkovits a Variációk a pop artra című könyvem kiadójaként sem említette. Fehér Dávid kutatásai szerint grafikai kiállítás volt. Köszönöm az információt. 1968-ban Németh Kemény György egyéni (pop art) kiállítására reflektált.

37 Lásd a Capa Központ Látkép - az elmúlt fél évszázad magyar fotográfiája 1967-2017 című kiállításán szereplő műveket

38 Tiltás és Tűrés. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának 1966-os és 1967-es kiállítása. Bp. Ernst Múzeum, 2006

39 Lásd Baranyay András, Juhász Sándor grafikái, Papachristos Andreas szobra, Szöllőssy Enikő érme a katalógusban

40 Nem találtam reflexiót Németh-től erre a kiállításra a válogatott írásait tartalmazó poszthumusz kötetben. 47