E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Kéziratai, az író képzőművészeti alkotásai, ábrázolások az íróról (Budapest, 2004)
Kéziratai (Parragi Márta) - Bevezető
nak, Jókay Józsefné Pulay Máriának írott gyerek- és ifjúkori leveleit, valamint testvéreinek - Károlynak és Eszternek - címzett leveleit. Ezekben beszámolt tanulmányairól, vizsgáiról, novelláinak megjelenéséről, regényeinek kritikáiról és írt az élet leghétköznapibb dolgairól is: egészségéről, betegségekről, háztartásukról: liszt-, tojásvagy csizmavásárlásról, faültetésről, stb. Ugyancsak ekkor kerültek a múzeumba Hegedűs Sándorhoz, Jókay Jolán férjéhez küldött levelei, amelyekben a családi ügyek mellett olvashatunk kölönböző szerkesztőségeknek szóló üzeneteket, váltókkal kapcsolatos utasításokat, kertészeti tanácsokat, stb. is. Hegedűs Sándor segítségével próbálta katasztrofális anyagi helyzetüket rendezni, mivel az idősödő Laborfalvi Róza pénzköltő szenvedélye gyakran okozott gondot a családi költségvetésben. Ebből a korszakból maradt fönn harminckét, nálunk lévő váltója és váltóinak jegyzéke is.6 Egy másik, a Petőfi Társaság irattári anyagában lévő levélegyüttes - Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára küldött több mint száz üdvözlő levél - főleg a XIX. századi irodalmi kultuszokkal foglalkozók érdeklődésére tarthat számot. Ezek részben a Művészeti Tárban található díszalbumok, oklevelek és egyéb ajándéktárgyak kísérő levelei, de találhatunk köztük megyei, városi közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatokat, iskolák, egyletek, falusi közösségek, ácsmesterek és gyertyaöntők által küldött köszöntő leveleket. A költői képekkel zsúfolt, rajongással teli üdvözletek egyik jellemző darabja Borsod vármegyéből származik:7 „Nagy érdemű költő! Mélyen tisztelt hazafi! Lelkesítve vegyítjük üdvözlő szózatunkat és szerencsekívánatainkat a szeretet és dicsőítés azon örömzajába, a mellyel Önt most a hálás nemzet elárasztani buzgólkodik. Át vagyunk hatva a Gondviselés különös kegyétől, a mely megengedte, hogy Ön a magyar írói pályán egy félszázadot a nyelv, irodalom és nemzetiség szolgálatában oly csudálatos eredménnyel és dicsőséggel eltölthessen. A dicsőség az Ön feje körül von glóriát; de az eredmény: az Ön munkás nagy szellemének kincsei, az egész nemzet birtokát és büszkeségét képezik. Valóban szerették Önt az égiek s kivételt tőn érette a múzsa is, mely női természetét követve csak fiatalokért lángol; - Önt pedig ötven év óta egyforma hűséggel kegyeli s kezében hagyván a bőség tömlőjét, megengedi, hogy most is, midőn már életének téli fordulójához jutott, ifjúi termékenységgel öntse abbúl a költészet ezer színű tavaszi virágait...” Olykor talán maga az író is terhesnek érezhette saját ünneplését és szerepléseit a nagy történelmi évfordulókon. Bartók Lajosnak, a Petőfi Társaság alelnökének írta 1899. július 23-án:8,,...nem lehetek oly vakmerő, hogy én Petőfi jelenlétében [a szobra előtt] verset deklamáljak, hisz ő kirúgná a fogamat az in- fámis rossz klapancziákért. Aki apotheosist akar hallani, menjen színházba.” Alig telt el néhány év, az addigi tisztelet, rajongás az ellenkező végletbe fordult. Második házassága, a politikában tanúsított naivsága, a századelő új irodalmi ízlése is hozzájárult ehhez. 1902 áprilisában a magyar ország- gyűlésben hangzottak el a régi sérelmeket nem felejtő Madarász József szavai: „...kifogásom van, hogy e nemzet részéről az adófizetők filléreiből a megnevezett Jókainak nyugdíjat adjanak... Én hazám ellen vétkes egyénnek tudom Jókait.” 1925-ben viszont újabb ünnepség- sorozatot tartottak, születésének 100. évfordulóján. Újra megemlékeztek róla a honatyák az országgyűlésben, az írói jubileumhoz hasonlóan érzelmekkel teli beszédek hangzottak el. Ekkor vásárolták vissza Londonból az Ehrenfeld-kódexet, legrégibb magyar nyelvű, kézzel írt könyvünket, melyet ez alkalommal neveztek el Jókai Mórról Jókai-kódexnek. Napjainkban is kerülnek elő elveszettnek hitt kéziratok, így például a Szeretve mind a vérpadig.9 A regény Fesztyéktől jutott a komáromi múzeum 1925-ös kiállítására, de később évtizedekre eltűnt, majd egy bécsi antikváriumban bukkant föl, következő tulajdonosától 2002- ben minisztériumi segítséggel vásárolhattuk meg. A Sárga rózsa teljes kézirata is két évvel ezelőtt szerepelt egy aukción, jelenleg a Déri Múzeumban található letétként. Nemrég került gyűjteményünkbe Jókainak az a végrendelete,10 amelyben második feleségét, Nagy Bellát nevezi meg örökösének. Kalandos utat járt be egy 1901-ben kelt levél is.11 1992-ben Göncz Árpád akkori köztársasági elnök Izraelben kapta ajándékba, ő adta tovább Kézirattárunknak. Hiánytalan regénykéziratunk mindössze három van: Kráó, Páter Péter és A tengerszeméi hölgy Jókai által javított korrektúra-levonata; két műből egy-két fólió: Tégy jót, Szomorú napok, további nyolc regényből néhány fólió vagy egy-két fejezet hiányzik: Az arany ember, Egész az északi pólusig, Egy magyar nábob, A jövő század regénye, A kiskirályok, A kőszívű ember fiai, A régi jó táblabírák, 10
