E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Kéziratai, az író képzőművészeti alkotásai, ábrázolások az íróról (Budapest, 2004)

Kéziratai (Parragi Márta) - Bevezető

nak, Jókay Józsefné Pulay Máriának írott gyerek- és ifjú­kori leveleit, valamint testvéreinek - Károlynak és Eszter­nek - címzett leveleit. Ezekben beszámolt tanulmányai­ról, vizsgáiról, novelláinak megjelenéséről, regényeinek kritikáiról és írt az élet leghétköznapibb dolgairól is: egészségéről, betegségekről, háztartásukról: liszt-, tojás­vagy csizmavásárlásról, faültetésről, stb. Ugyancsak ekkor kerültek a múzeumba Hegedűs Sándorhoz, Jókay Jolán férjéhez küldött levelei, amelyekben a családi ügyek mel­lett olvashatunk kölönböző szerkesztőségeknek szóló üzeneteket, váltókkal kapcsolatos utasításokat, kertészeti tanácsokat, stb. is. Hegedűs Sándor segítségével próbálta katasztrofális anyagi helyzetüket rendezni, mivel az idő­södő Laborfalvi Róza pénzköltő szenvedélye gyakran okozott gondot a családi költségvetésben. Ebből a kor­szakból maradt fönn harminckét, nálunk lévő váltója és váltóinak jegyzéke is.6 Egy másik, a Petőfi Társaság irattári anyagában lévő levélegyüttes - Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára küldött több mint száz üdvözlő levél - főleg a XIX. szá­zadi irodalmi kultuszokkal foglalkozók érdeklődésére tarthat számot. Ezek részben a Művészeti Tárban talál­ható díszalbumok, oklevelek és egyéb ajándéktárgyak kí­sérő levelei, de találhatunk köztük megyei, városi köz­gyűlési jegyzőkönyvi kivonatokat, iskolák, egyletek, fa­lusi közösségek, ácsmesterek és gyertyaöntők által kül­dött köszöntő leveleket. A költői képekkel zsúfolt, ra­jongással teli üdvözletek egyik jellemző darabja Borsod vármegyéből származik:7 „Nagy érdemű költő! Mélyen tisztelt hazafi! Lelkesítve vegyítjük üdvözlő szózatunkat és szerencsekívánatainkat a szeretet és dicsőítés azon örömzajába, a mellyel Önt most a hálás nemzet elárasz­tani buzgólkodik. Át vagyunk hatva a Gondviselés külö­nös kegyétől, a mely megengedte, hogy Ön a magyar írói pályán egy félszázadot a nyelv, irodalom és nemze­tiség szolgálatában oly csudálatos eredménnyel és dicső­séggel eltölthessen. A dicsőség az Ön feje körül von gló­riát; de az eredmény: az Ön munkás nagy szellemének kincsei, az egész nemzet birtokát és büszkeségét képe­zik. Valóban szerették Önt az égiek s kivételt tőn érette a múzsa is, mely női természetét követve csak fiatalokért lángol; - Önt pedig ötven év óta egyforma hűséggel ke­gyeli s kezében hagyván a bőség tömlőjét, megengedi, hogy most is, midőn már életének téli fordulójához ju­tott, ifjúi termékenységgel öntse abbúl a költészet ezer színű tavaszi virágait...” Olykor talán maga az író is ter­hesnek érezhette saját ünneplését és szerepléseit a nagy történelmi évfordulókon. Bartók Lajosnak, a Petőfi Tár­saság alelnökének írta 1899. július 23-án:8,,...nem lehe­tek oly vakmerő, hogy én Petőfi jelenlétében [a szobra előtt] verset deklamáljak, hisz ő kirúgná a fogamat az in- fámis rossz klapancziákért. Aki apotheosist akar hallani, menjen színházba.” Alig telt el néhány év, az addigi tisztelet, rajongás az ellenkező végletbe fordult. Második házassága, a politi­kában tanúsított naivsága, a századelő új irodalmi ízlése is hozzájárult ehhez. 1902 áprilisában a magyar ország- gyűlésben hangzottak el a régi sérelmeket nem felejtő Madarász József szavai: „...kifogásom van, hogy e nem­zet részéről az adófizetők filléreiből a megnevezett Jóka­inak nyugdíjat adjanak... Én hazám ellen vétkes egyén­nek tudom Jókait.” 1925-ben viszont újabb ünnepség- sorozatot tartottak, születésének 100. évfordulóján. Új­ra megemlékeztek róla a honatyák az országgyűlésben, az írói jubileumhoz hasonlóan érzelmekkel teli beszédek hangzottak el. Ekkor vásárolták vissza Londonból az Ehrenfeld-kódexet, legrégibb magyar nyelvű, kézzel írt könyvünket, melyet ez alkalommal neveztek el Jókai Mórról Jókai-kódexnek. Napjainkban is kerülnek elő elveszettnek hitt kézira­tok, így például a Szeretve mind a vérpadig.9 A regény Fesztyéktől jutott a komáromi múzeum 1925-ös kiállítá­sára, de később évtizedekre eltűnt, majd egy bécsi antik­váriumban bukkant föl, következő tulajdonosától 2002- ben minisztériumi segítséggel vásárolhattuk meg. A Sár­ga rózsa teljes kézirata is két évvel ezelőtt szerepelt egy aukción, jelenleg a Déri Múzeumban található letétként. Nemrég került gyűjteményünkbe Jókainak az a végren­delete,10 amelyben második feleségét, Nagy Bellát nevezi meg örökösének. Kalandos utat járt be egy 1901-ben kelt levél is.11 1992-ben Göncz Árpád akkori köztársasági el­nök Izraelben kapta ajándékba, ő adta tovább Kézirattá­runknak. Hiánytalan regénykéziratunk mindössze három van: Kráó, Páter Péter és A tengerszeméi hölgy Jókai által javí­tott korrektúra-levonata; két műből egy-két fólió: Tégy jót, Szomorú napok, további nyolc regényből néhány fó­lió vagy egy-két fejezet hiányzik: Az arany ember, Egész az északi pólusig, Egy magyar nábob, A jövő század regénye, A kiskirályok, A kőszívű ember fiai, A régi jó táblabírák, 10

Next

/
Thumbnails
Contents