E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Tárgyi hagyatéka (Kalla Zsuzsa) - A kontextus elvesztése és megtalálása. Jókai tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bevezető
Emlékmúzeum (Schiller Nationalmuseum) gyakorlata, náluk a katalógus46 megkülönbözteti a szerző által létrehozott, a birtokában lévő és a hagyatékában fennmaradt tárgyakat.47 Úgy gondoljuk, a hagyaték kellőképpen tágas, befoglaló kifejezés - hiszen jelzi a lényeget: mindaz, amit az utókor kapcsolatba hozott a szerzővel. A hitelesség definiálását e műtárgycsoport esetében jellemzően egészen másképp kell megközelíteni, mint a kéziratokét vagy a képzőművészeti jellegű alkotásokét, ahol az autográfia, a szerzőség megállapítása, a datálás a központi kérdések.48 Nézzük meg egyenként, milyen jelentése lehet ebben a konkrét helyzetben a „hitelesnek”.49 A Jókai-hagyaték esetében a hitelesség megállapításához rendkívül termékenynek látszik a filológiai közelítés, a szövegek és a tárgyak kapcsolódási pontjainak megkeresése (pl. 203-213. tételek). Jókai szenvedélyesen írt tárgyairól: ezért a muzeológusnak nagy óvatossággal kell eljárnia és elsősorban szövegkritikusi énjét működtetnie, hiszen az író élete különböző szakaszaiban, különböző célok érdekében idézte fel - akaradanul is számos verziót létrehozva - élete sorsfordulatait, szereplőit, változó tárgyi környezetét (197- 198. tételek). Emléktárgyai számára elsősorban jelképek: „eseménysorokat idéznek fel, a hajdani valóság történéseinek erőteljes érzelmi élményét teszik újra átélhetővé, korábbi személyiségállapotokra figyelmeztetnek”50 (164202. tételek). Az „érzelmi emléknyom” feltárásának lehetősége Jókai vallomásos énreprezentációja miatt rendkívül finom megközelítést kíván.51 Kiváló lehetőségnek látszik, hogy rendelkezésünkre állnak a Külső Stáció (ma: Baross) és a Bajza utcai otthon képekkel is illusztrált leírásai, ami mindenképpen csábító, ha a konkrét tárgyakat kívánunk beazonosítani, „hitelesíteni”. Sajnos, a sajtóban közölt a tudósítások többsége már a születésnapok, majd az írói jubileum légkörében keletkezett.52 Céljuk Jókai „életközegének” egészét, emlékekben gazdag otthonának megkapó hangulatát érzékeltetni. E szövegek konkrét tárgyleírásai azonban alig különböznek a Petőfi Ház szűkszavú leltár- könyvi bejegyzéseitől. „A falakon mind családi és irodalmi vonatkozású képek, egy óriási fali óra53 ( 65. tétel) a maga nemében unikum s a fal melletti üveg-szekrényben egy szerfölött érdekes és gazdag csiga- és kagyló- gyűjtemény (31., 224. tételek), melynek már ’regényét’ is megírta.” [A csigák regénye című politikai utópiájáról van szó - K. Zs]. Jókay Józsefné tükre - 42. tétel Kivételesen sok visszaemlékezés maradt fenn a komáromi szülőház világáról és a Jókai házaspár otthonairól olyan családtagoktól, akik rövidebb-hosszabb ideig közös fedél alatt laktak velük.54 Ezek nélkül az időnként rendkívül szemléletes és természetes módon elfogult szövegek nélkül minden bizonnyal nehéz lenne elképzelni a mindennapok közegét, ritmusát, az egymást követő élethelyszínekhez szükséges berendezési tárgyakat. A hagyaték jórésze azzal a megjegyzéssel kerül közgyűjteménybe, hogy a lakás(ok) része volt. A Jókai-hagyatékra is igaz a bútoroknak és használati tárgyaknak az a sajátossága, hogy lassan és nem egyszerre cserélődnek a lakókörnyezetben. Szakadás és változás állandó jelenlétével kell számolnunk, azzal a hétköznapi tapasztalattal, hogy a lakó35
