E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Tárgyi hagyatéka (Kalla Zsuzsa) - A kontextus elvesztése és megtalálása. Jókai tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bevezető
Jókai díszmagyarjának maradéka: mente, dolmány - 126. tétel te42 és a tárlat lebontása után készült el a tárgyi hagyaték katalógusának alapverziója. A tárgykatalógus jelen állapota a fentiekhez képes két újabb, fontos munkafolyamatot is rögzít. Benkő Andrea 2010-től a teljes tárgyi gyűjteményt revíziózta, ennek során számos korábbi tévedésre, újraleltározásra, hiányra, más, 19. századi írói gyűjteményekkel való kontaminációra derült fény. Hasonlóan döntő fordulatot jelentett, hogy a katalógus harmadik kötetét tervezve sor kerülhetett lektorálásra, újrafotóztatásra is. A tárgyak értelmezését sok esetben a korábbiaktól jelentősen eltérő megvilágításba helyezték az Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészed Múzeum szakmuzeológusainak leírásai, datálásai, tárgymeghatározásai. Az ötvöstárgyak tételeit Rákossy Anna, a bútorokat Lovay Zsuzsa, a textileket Tompos Lilla, a kerámiát Balla Gabriella gondozta. A szerteágazó, több éves feladatnak a koordinálása és a katalógusba való beépítése a tárgyi gyűjtemény új kezelőjének, Zeke Zsuzsannának az érdeme.43 Ez a szívós munka tette lehetővé, hogy komplex forráskritikai adatok kerüljenek a katalógusba, tehát összevethessük a készítés és használat tárgytörténeti adatait a különböző regisztrációs információkkal (leltárkönyvekkel, hagyatéki- és kölcsönzési listákkal), illetve vizuális azonosítókkal (1., 10., 21., 26., 27., 45., 91., 106., 112., 114., 177., 179. tételek).44 A kizárólag a tárgy fizikai megjelenésére és az ebből levonható következtetésekre építve vizsgálhattuk felül a hajdani adományozók, lajstromkészítők gyűjteményépítő attitűdjeit, amely kételyek nélkül emelte leltári tételeimmé a tágabb családtól, a fiatal özvegytől származó információkat (56., 84., 96., 103., 128., 136., 162., 203., 225. tételek). Minden bizonnyal befolyásolta a tárgyakhoz való közelítésünket az utóbbi két évtized irodalomtörténeti Jókai - reneszánsza. Számos írás foglalkozik Jókai környezetével, közegével, ezek az irodalomtudományi eredmények, ha nem is közvetlenül, de tágabb életvilágot is érintő megállapításaikkal befolyásolták a közzétételt. A hitelesség fogalma Amikor az irodalmi múzeum egy szerző tárgyi hagyatékának közlésére vállalkozik, nem kerülheti meg az irodalmi vonatkozású, személyes tárgyak, „relikviák” fogalmának definiálását, bár a gyakorlati muzeologia általában gyakran „szemérmes”,45 nem szívesen ad számot elméleti kiindulópontokról. A nemzetközi terminológia nagyon színes, a legtöbb nyelv többféle kifejezést is használ az író és a tárgy közötti viszony jelzésére. A Jókai-tárgytörténet kapcsán hasznos párhuzamnak tűnik a marbachi Schiller Jókai jurátus díszkardja - 194.b tétel 34
