E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Tárgyi hagyatéka (Kalla Zsuzsa) - A kontextus elvesztése és megtalálása. Jókai tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bevezető
Rózsaág a Svábhegyről - 189. tétel kény ez a viszony: az írói hagyatékokban kevés az olyan objektum, ahol világos és egyértelmű személy és tárgy kontextusa, az, hogy mi volt a kettőjüket összekötő láncszem, mi az az időben-térben jól meghatározott emberi tevékenység, ami kapcsolódási pontot jelent. Egy következő, talán még fontosabb feladata a muzeológusnak, hogy feltárja a kötődés motivációit, a szerző érzelmi viszonyát a tárgyhoz. A kultikus érzület és a szaktudományos objektivitás feszültsége miatt a személyhez kötődő tárgyi gyűjtemények (a relikvia- és ereklyetárak), a muzeologia mostohagyermekei maradtak, hosszú évtizedekig hiányzott a tárgyak meghatározásához, forráskritikai szempontú feldolgozásához és közléséhez szükséges összetett tudás. A néprajzban, antropológiában az 1970-1980-as években érzékelhető „tárgyi fordulat” egyik hazai jele, hogy egy-egy tárlat nyomán megjelennek nevezetes és kevésbé ismert történelmi személyiségek ábrázolásainak, személyes tárgyainak, dokumentumainak katalógusai.10 Jókait is érinti a Magyar Nemzeti Múzeum 1998-ban A márciusi ifjúk nemzedéke11 címmel rendezett kiállításának monumentális, mintaadó múzeumi kötete, csakúgy mint a Petőfi Irodalmi Múzeum ugyanekkor megjelenő első tárgykatalógusa.12 (128., 168., 169. tételek) Jókai, saját bevallása szerint, tárgy- sőt emléktárgygyűj- tő típus volt, élete számára jelentősnek tűnő rekvizítu- mait megpróbálta átmenteni a legviharosabb életszakaszokon is. Jó példa erre az a sajtóban többször közölt tény, hogy gyermekkori, komáromi „relikviáit” idős korában az íróasztala mellett tartotta (177. tétel), a 60. születésnapjára a szülővárosától kapott díszládában.13 „Az az óhajtásom, hogy halálom után ezen láda így kerüljön többi holmijaimmal a múzeumba és így álljon asztalom mellett, mint életemben tartom. Mert ez a láda itt maradt tanúbizonysága életemnek.”14 - vagyis Jókai már életében megnyitotta tárgyai első leltárkönyvét, írásaiban maga készítette el személyes emlékeinek, „szentélye kegytárgyainak” első katalógusát (203-213. tétel). Ha általában az írói hagyatékok katalogizálásának nehézségeit taglaljuk, Jókai könnyű esetnek tűnik, hiszen sokszor és szívesen írt személyes tárgyaihoz fűződő viszonyáról. A katalógus bevezetőjében példaként említjük, a muzeológiai kontextuskeresés problémáját konkrétan és kézzelfoghatóan szemléltető legendás íróasztalt (1. tétel). A Külső Stáció utcai majd a Feszty-palotabeli dolgozószobáját Jókai karosszéke - 9. tétel 29
