E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
Tárgyi hagyatéka (Kalla Zsuzsa) - A kontextus elvesztése és megtalálása. Jókai tárgyi hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Bevezető
Jókay Józsefbe aprópénzes kosara - 104. tétel sokból leszűrhető, összegezhető tárgytörténet (6. rovat), amiben a hagyatéki listák, a kézzel írt és nyomtatott leltárkönyvek (elsősorban a Petőfi Ház és a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusai, leltárai), a bennük található életrajzi annotációk, Jókai saját visszaemlékezéseinek, szépirodalmi szövegeinek illetve a családi hagyományban fennmaradt életrajzi adalékoknak az adatait tüntettük fel. Végül a tárgy fotója segíti az olvasót, kutatót a két fend adatsor értelmezésében, saját benyomásai kialakításában. Az előmunkálatok során két időhorizont alapján próbáltuk meg elkülöníteni a tárgyakat: az elsőbe (1885-1912) azok kerültek, amelyek bizonyosan részei voltak a Bajza utcai Jókai-Feszty-villa majd a Petőfi Ház gyűjteményének, akár már az író életében kerültek oda, akár az 1909-es gyűjtés, akár Hegedüsné Jókay Jolán, akár Jókainé Nagy Bella adományaiból származnak (pl. 1-6. tétel). A másik csoportba (1962-2017) azokat a darabokat válogattuk össze, amelyeket 1954-től azonosítottak és 1962-től leltároztak a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalomtörténészVakolókanál a Feszty-villa alapkőletételéről - 187. tétel muzeológus munkatársai az 1920-as évektől meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő, majd jelentős háborús károkat elszenvedő Petőfi Ház szétesett gyűjteményéből,5 a hosszú évekig ládákba csomagolt, rendezetlenül tárolt, leltári számukat vesztett hagyatéki darabok közül (pl. a 7-8. tételek). Ide tartozik még az 1978-ban a Feszty család hagyatékából a múzeum tulajdonába jutott tárgyegyüttes (46., 67., 76., 83., 108-110., 149., 163., 167., 186-188., 190. tételek) illetve néhány szórvány. A bevezető ennek megfelelően foglalkozik a személyhez kötött tárgyi hagyatékok katalógusának műfajával; a gyűjtemény történetével, a tárgyaknak a komplex forráskritika segítségével a múzeumi leltárkönyvek, korabeli visszaemlékezések, lakásfotók, képzőművészeti enteriőr ábrázolások, archív kiállítási dokumentációk információiból kiolvasható jelentésképződésével; a hitelesség fogalmával; érinti a gyűjtés gyűjteménytörténetnek irodalom- és társadalomtörténeti vonatkozásait; a hagyatéknak a múzeumi reprezentációban játszott történetét. Az irodalmi tárjjykatalógus műfaja Bár a muzeológiai munka szerves része a publikáció, a nemzeti kultúra kiemelkedő, kultikus tisztelet tárgyává is váló alakjainak hagyatékainak muzeológiai tárgyegyüttesként való közzététele számos, sokszor nehezen megválaszolható kérdést tesz fel. Egy képzőművész teljes oeuvre-jének megjelentetése, egy meghatározott történeti tárgytípus múzeumi tételeinek összegyűjtése vagy - hogy az irodalmi muzeologia területén maradjunk - egy kéziratkatalógus, egy folyóiratbibliográfia, egy fotográfiai ikonográfia gyűjtőköre, szempontrendszere jóval szakszerűbben körülhatárolható az ereklye- és relikviagyűjteményeknél. Az irodalmi hagyatékokról sokáig nem jelentek meg nyilvános leltárak - talán Kéry Gyula 1911- es kötete6 az egyetlen kísérlet - az azonosítás, a kiállításrendezés során felgyülemlő tudás általában alapos, de konkrét leltári számokat nem tartalmazó szakcikkekben jelent meg.7 A katalogizálás, a tárgyleíró tételek adatsorainak kialakítása egy muzeológiai - kulturális formációs - eljárás8 segítségével kapcsolja a múlt eseményeit, történéseit egy- egy tárgyhoz, csakúgy mint a leltárba vétel.9 Az irodalom szerzőihez kötődő tárgyak esetében meglehetősen töré28
