E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)

Képzőművészeti gyűjteménye - b) „Zichy Mihály rajzalbumát végig nézni, valódi dobzódás” Bevezető (E. Csorba Csilla)

latot erőteljesebb megvilágításba helyező jelentősége van.

Bizonyítható, hogy Jókai odafigyelt a kortárs művészeti szcénára, műtermekben, vagy árveréseken vásárolt kortársaitól képeket, így például a Pesti Műegylet kiállításán Than Mór Apostolfej című tanulmányát. Vásároltatott magának egy Orlai Petrich Soma-képet - az Attila menyegzőjé-t 40 forintért - a festő halála után rendezett aukción, a kép jelenleg lappang.9 A történelmi, így a kép témája iránti érdeklődését jellemzi, hogy Jókai először Egy lakoma a hun királynál (1851) címmel örökítette meg az eseményt, majd pedig A magyar nemzet története (1854) című művében emlékezett meg róla.

A sokat utazgató Ligeti Antal tájképfestő hírnevét a Pesti Műegyletben kiállított egyik szaharai tájképe hozta meg, amelyről Jókai Mór is őszinte elismeréssel írt. Később egy kiállításon egy Ligeti-tájképet vásárolt magának.10

Gyűjteményének alakulásában nagy szerepet játszott számos társadalmi megbízatása, tiszteletbeli elnöki pozíciója, szerkesztőségi tevékenysége, amely sok esetben a művészek bevonásával, megbízásával is járt. Gyűjteményében az őt körülvevő, barátságukkal kitüntető művészek - például Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály - mellett a hivatalosan elismertek - Keleti Gusztáv, Mészöly Géza, Ligeti Antal, Benczúr Gyula, a müncheni kolónia kint élő vagy már hazatért kiválóságai, valamint veje, Feszty Árpád és a köréje csoportosuló, vele barátkozó festők - munkái is jelen voltak.11 Fiatalabb korában az ő tervei, javaslatai alapján dolgoztak az élclapok karikatúrarajzolói, az ő szervezésében alkottak az eperjesi, torockói, nagykárolyi tűzvész áldozatainak megsegítésére megjelentetett díszalbum illusztrátorai (1884), és az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben huszonegy kötetből álló sorozat magyar vonatkozású fejezeteihez, főszerkesztőként ő kérte fel képzőművészek hosszú sorát: így Benczúrt, Zichyt, Fesztyt, Mészölyt, Dörre Tivadart, Cserna Károlyt, Vágó Pált, Roskovics Ignácot, stb. A hagyatékából származó képeknek Jókai életével összetartozó, külön elmesélhető történetük van. így például az 1880-as években európai hírnévnek örvendő nagy orosz festő, Vaszilij Vasziljevics Verescsagin és Jókai barátságának is, melyre egyebek közt egy meleg szavakkal dedikált festmény a bizonyíték (13. tételszám), de említhetjük Zichy Mihályt, aki a magyar történelemről vallott legszemélyesebb üzenetét - a kemény kiegyezésellenes kritikájával ellentábort kivívó -, A magyar nép című (14. tételszám) olaj vázlatát ajándékozta a Kron- prinzenwerket főszerkesztő Jókainak.

Jókai Róza Pihenő nő- 7. tétel

182