E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)
E. Csorba Csilla „minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve.” Jókai-gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban
emlékét a régiségtárban több emléktárgy őrzi meg, melyet a n. múz. ajándékba kapott. A most vételre ajánlott nagytömegű emléktárgyak legcélszerűbben a Petőfi-Jókai házban volnának elhelyezhetők, miután a n. múz. rég. osztályának sem helye, sem költsége nincs rá. H. J.”47 Jókainé Nagy Bella indítványára sehonnan nem érkezett válasz, a hivatalos intézmények a közvélemény ellenséges hangulatára hivatkozva nem mertek lépni. Ekkor - Nagy Bella memoárja szerint48 - a bécsi Dorotheum aukciósház tett ajánlatot a hagyaték megszerzésére 200 ezer korona értékben.49 A tárgyalások megkezdésével majdnem egy A Petőfi Ház Jókai-terme, 1911 visszaérkeztek, Jókai feleségével az Erzsébet körút 44-be költözött, s itt szerette volna viszondátni életének fontos szereplőit: könyveit, képét, szobrát stb.45 Jókai Mór halálát követően, s a Petőfi Ház megnyitása után szerény lehetőség nyílt Jókai emlékének bemutatására. Hegedűs Sándorné Jókay Jolán 1910. május 10-én keltezett letéti szerződése a Petőfi Társaság elnöke, Her- czeg Ferenc és a család között jött létre.46 A Hegedűs család jó szándékú, tetemes adománya azonban nem párosult muzeológiai ismeretekkel a fogadó fél részéről. Révay Mór János szerint a Jókai korábbi dolgozószobájában berendezett kiállításon „kétségbeejtő látvány fogadta a belépőt”, rendszer nélkül elhelyezett bútorok és képek, valamint töméntelen koszorúszalag tárult a látogató elé. Jókai nagy műgonddal, hosszú évtizedek gyűjtőmunkájával összeválogatott, speciális, csak rá jellemző ízlést, hangulatot árasztó otthona kellékeit eredeti formájában soha nem lehetett újra összerakni. A Hegedűs család által letétbe átengedett, elsősorban Jókai gyerek- és ifjúkorára vonatkozó, amúgy gazdag, majd másfél száz családi emlék nem pótolhatta azt a fejedelmi környezetet, amelyben Jókai élt, azt a ritka, sehol nem látott miliőt, ahol minden darab emlék volt a „szebb időkből”. Amennyire örömteli volt Petőfi kultuszának ébren tartása, annyira elkeserítőnek tűnhetett a Jókai iránti közömbösség, amely a hagyatéka iránti érdektelenségben is megmutatkozott. A Petőfi Ház megnyitását követően özv. Jókai Mórné 1910-ben ajánlatot tett a Nemzeti Múzeumnak férje emléktárgyainak megvétele dolgában. Az ajánlatra a Múzeum belső használatra szánt megjegyzése: „J. M. 14 Nagy Bella, 1900 körül - 8. fejezet 8. tétel időben jelent meg a Pesti Napló előfizetőinek előállított, díszkiadású Jókai-albuma, benne gazdagon válogatott anyaggal a hagyatékból. Nem világos pontosan, hogy a képanyag honnan, kitől származik, de szerepel benne a nagy értékű, domborművekkel díszített ezüsttál, Szentpétery József (1781-1862) ötvös munkája, valamint egy dúsan faragott tálalószekrény, s gazdag válogatást kapunk Jókai porcelángyűjteményének - kancsók, tálak,
