E. Csorba Csilla (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye (Budapest, 2018)

E. Csorba Csilla „minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve.” Jókai-gyűjtemény a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Jókai Mór irodalmi és művészi hagyatékának becslési és átvételi lajstromai, 1911-1912

vázák, mosdótál - sokaságából, felbukkan Jókai pipagyűjteménye, csigagyűjteménye, láthatók Laborfalvi Róza főkötői stb. Az albumból tájékozódni lehet a Hegedűs-letét alapján megteremtett „Jókai-múzeumról” is, valamint a gyászszalagok özönétől síri hangulatot árasztó Petőfi Ház-beli Jókai-terem kinézetéről.50

Bár korábban az özvegy sikertelenül kezdeményezett tárgyalást a kultusztárcáért felelős gróf Apponyi Albertnál, 1911 októberében a hagyatéki ügy kimozdulni látszott a holtpontról. Zichy János kultuszminiszter felvette a kapcsolatot özv. Jókai Mórnéval Jókai kéziratainak és relikviáinak megvétele, valamint egy Jókai Múzeum létrehozása céljából. A Jókainé Nagy Bellánál maradt műalkotásokról a sajtó is említést tett.51 Ő maga ekként vélekedett a létrejövő emlékmúzeumról: „én mindig bizonyos idegenkedéssel fogadtam a világ nagy embereinek sok idővel haláluk után és különböző helyről összeszedett emléktárgyainak autentikus voltát. Ez a hagyaték legalább autentikus lesz.”52

Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum és Sebestyén Gyula, a Nemzeti Könyvtár igazgatója 145 ezer aranykoronára becsülte a hagyatékot, amelyet Jókainé Nagy Bellának

A Petőfi Ház az 1910-es években Vágó József és Vágó László építészek átépítése után.

15