E. Csorba Csilla (Szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Könyvtára (Budapest, 2006)

Könyvtára - „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest” (Kómár Éva)

Lapszéli jegyzetek Percy Bysshe Shelley Poetische Werke in Einem Bernde c. művében (820. tétel)

ben található kézírásos bejegyzések magától Jókaitól származnak. (Shelley: Poetische Werke in Einem Bande

820. tétel.) A fiatal Móric Kecskeméten még sokat rajzolgatott (lásd a katalógus Az író képzőművészeti alkotásai című fejezet 126-127. oldalán), de egyre inkább az írásnak kötelezte el magát. 1843-ban A zsidó fiú című dráma meghozta számára az első jelentősebb sikert, majd hozzákezdett a Hétköznapok megírásához.

Korai műveinél megfigyelhető, hogy egy-egy olvasmány- élménye után ragadott tollat. A zsidó fiú-1 Shakespeare ihlette, akinek hatását Jókai „túlvilági mámornak”27 nevezte, a Lear királyt le is fordították Petőfivel Kecskeméten. Shakespeare műveit az író később is gyűjtötte, ezek könyvtárának illusztris darabjai lettek (815-819. tétel). Jókai maga is elismerte, hogy első műveiben a francia romantikus írók hatása erőteljesen érezhető volt - példaként említette Eugene Sue, Victor Hugo és Alexandre Dumas írásait. Dumas és Hugo műveinek egy-egy későbbi kiadású kötetét még ma is megtaláljuk hagyatékában (120-122., 232. tétel). A korai Jókai-művek társadalomrajzában pedig Dickens realizmusa köszön vissza. Sajnos a sokat forgatott Pickwick klub nem maradt meg, de egy 1859-es Dickens-novelláskötet igen (109. tétel).

A komáromi joggyakorlat után, 1845-ben Jókai Pestre költözött, és egy ideig együtt lakott a Petőfi házaspárral. Petőfivel való barátsága ekkor még zavartalan volt. Ezt igazolja a hagyaték néhány dokumentuma is. Együtt szerkesztették az Életképek című szépirodalmi folyóiratot (970. tétel), Petőfi révén került az író könyvtárába Czakó Zsigmond Kalmár és tengerész című drámakötete28 (98. tétel) és egy biblia, amelynek címlapján Czakó Zsigmond kézjegye látható (850. tétel). Petőfi 1847-ben, Emich Gusztávnál megjelent verseskötetében „Laborfalvy Rózának” szövegű ajánlás található, ám mivel a kötet lappang, nem tudhatjuk biztosan, hogy szerzői ajánlásról van-e szó. (Függelék, 950. tétel)

14