E. Csorba Csilla (Szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”. A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Könyvtára (Budapest, 2006)
Könyvtára - „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest” (Kómár Éva)
Jókai ifjúkori gyűjteménye később hatalmas könyvtárrá bővült az ajándékba kapott, illetve könyvkereskedésekben, antikváriumokban vásárolt darabokkal. A Petőfi Irodalmi Múzeumban (továbbiakban PIM) őrzött hagyaték is azt bizonyítja, hogy elsősorban olyan könyveket igyekezett beszerezni, amelyek segítséget adtak készülő munkáihoz. A forrásmunkákon kívül természetesen gyűjtötte saját írásait, melyek könyvtára tekintélyes részét alkották; és kisebb számban ugyan, de megtaláljuk az érdeklődési körébe tartozó egyéb műveket is. Kiadója, Révay Mór János szerint a tanulóévekkel lezárult Jókai számára az „olvasás korszaka”, később az írás annyira lefoglalta, hogy nem maradt ideje elmélyedni mások műveiben. „Eleinte magam is sokszor felhívtam figyelmét egy-egy híres könyvre, de észrevettem, hogy nemigen érdekli. [...] A korabeli fel-feltünedező írókat megismerte egy-egy kisebb novellából, rajzból [...] de nagyobb terjedelmű munkáikat nem olvasta. Honnan is vett volna időt ahhoz, hogy olvasson? Aid annyira benne élt a maga külön világában akkor, mikor alkotott, az nem mélyedhetett volna el más író világába, csak az esetre, ha teljesen átengedi magát annak az új impressziónak.”29 - írta Révay. A hazai kortárs irodalom iránti érdeklődését csupán Eötvös Károly, Eötvös József és Mikszáth Kálmán munkáinak összegyűjtése mutatja. A hagyaték legnagyobb részét a természettudományi és ismeretterjesztő művek teszik ki. Jókai vonzódott az egzotikumokhoz, érdekelték a különleges, rendkívüli történetek, tájak, népek; felfigyelt minden természettudományi felfedezésre, technikai újdonságra, és gyűjtötte a titokzatos történeteket rejtő „egérrágta krónikákat.” Ezekből az írásokból nyert ihletet. Műveiben teljes földrajzi, társadalmi és történeti kép megfestésére törekedett, amelyhez a saját úti élményein, jegyzetein kívül szüksége volt a különböző ismeretterjesztő munkák tanulmányozására. Kézikönyvek A kor legrangosabb munkái találhatók meg Jókai Mór kézikönyvtárában, köztük történeti monográfiák: a Nagy képes világtörténet (714. tétel), Szalay László Magyarország története (843., 844. tétel), Gracza György Az 1848-49-iki Az írói könyvtár magyar szabadságharc története (191. tétel); Marczali Henrik Magyarország története az Árpádok korában (673. tétel); helyismereti források: Magyarország vármegyéi és városai 5 kötete (668. tétel) - amelynek első részéhez ő írta az előszót -, Dvorzsák János Magyarország helységnévtára (126. tétel), Fényes Elek Magyarország geographiai szótára; az általános műveltség ismeretanyagát tükröző lexikonok, így a Meyer’s-féle lexikon újabb kiadása (680., 681. tétel), a Larousse enciklopédia (630. tétel), a Staatslexikon (826. tétel) és a Pallas lexikona (739. tétel); valamint egyéb kézikönyvek, így Kertbeny Károly könyvé - szete (592. tétel), Nagy Iván családtörténeti munkája (713. tétel). Ha csonkán is, de megmaradt Adolf Stieler kartográfus több kiadást megért Handatlas.a (831. tétel), amely a 19. században sokáig a legjobb térképgyűjteménynek számított. A kézikönyvtárban természetesen ott sorakoztak a szótárak is német, francia, angol, orosz, szláv, olasz, horvát, bunyevác, görög, latin, eszperantó, sőt volapük nyelven. Term észettudo m á nyi m üvek Szoros értelemben vett természettudománnyal kapcsolatos munka ötvenöt található Jókai könyvtárában. Természeti, földrajzi és technikai jellegű leírásaihoz a következő művek adhattak segítséget: Revue encyclopedique (993. tétel); Humboldt Ansichten der Natur (233., 234. tétel) és a Das neue Buch der Erfindungen, Gewerbe und Industrien sorozat kötetei (60., 199., 211., 646., 916., 917. tétel). Lorenz Oken természetrajzi műve, az Allgemeine Naturgeschichte für alle Stände (726. tétel) különleges kiadvány. A német természetbúvár és filozófus egységes rendszer megteremtésére törekedett a föld természetrajzával kapcsolatban, s ennek érdekében a torzításoktól sem riadt vissza. Jókai példányaira Jókai Róza is emlékezett: „[...] eszembe jut Papa egyik büszkesége: Okén nagy természetrajza számtalan kötetben. [...] Pár ezer állat színesen, nagyban. Minden, ami él - sőt néha még több is mert a jó Okén úr nem elégedett az Úristen fantáziájával, hanem adott neki kölcsön a sajátjából is. Különösen az akkor még kevésbé ismert forró égövi madarak, halak, hüllők világában eresztette meg képzeletét.”30 A tizenhárom részes munkából mára sajnos csak a kötetek fele maradt meg. 15
