E. Csorba Csilla: Ady a portrévá lett arc. Ady Endre összes fényképe (Budapest, 2008)

Ady Endre fényképeiről

ráció-kutatást jóval megelőzte Kovalovszky Miklós hatalmas vállalkozása: óriási anyaggyűjtése, kommentárok összeállítása, a költő életének szinte napokra lebontott eseménytörténete, szerteágazó kapcsolatainak, környezetének bemutatása, költészete inspiráló forrásainak feltárása az Emlékezések Ady Endréről öt kötetéhez.10 Kovalovszky Miklós szerint „Ady arcának a fiatalságot sokáig megőrző sugárzását, lélek- állapotának árnyalatait és villanásait kaleidoszkóp-változékonysággal tükröző voltát (...), melyben minden érzelem végighullámzott, tekintetének kultikus varázsát, megbűvölő erejét, mindezt megannyi kortársi leírás és emlékezés megörökíti”.11 Milyennek látták, milyen volt Ady Endre külső megjelenése? Anatómiai pontosságú, fénykép-szemléletességű, részletes fiziognómiai leírások maradtak fenn róla. „A beethoveni oroszlános arc fölé, a homlok nagyszerű vonalára eszményinek elgondolt költő-haj borult (...) A haját oldalt elválasztva hordta, nem nyiratta rövidre, de nem is hagyta megnőni hosszúra, puha hajkévéi jobb felől állandóan behullottak a homlokába, amiket beszédközben, munkaközben megszokottan mindig visszahajtott a több haja közé.”12 Arcának egzotikus voltára többen is utalnak: nézték cigány- prímásnak, „maharadzsának”, s ezek nyomán Bölöni György első találkozásukra menve egy fiatal hindut szóh'tott meg...13 „Ady Endrét, az embert asszír rajzokhoz hasonlóvá tette rendkívül széles válla, amely háromszögszerűen keskenyedett el a csípődén, karcsú, alsó végtagok fölé. Monumentális volt a fejlett, sima, hatalmas mellkas. Nemes vonalú karokban íveltek a széles vállak, s ápolt, csodálatosan szép kézformában végződött a kar. A hatalmas felsőtest kamaszfiús, keskeny, erőtlen alsó végtagokba szaladt. Nőiesen gyöngéd, karcsú bokák s kicsit elrajzolt lábfejek voltak hivatva megbirkózni a felső törzs masszív súlyával. Ezért nem szeretett járni, s a legérdemesebb látnivalót is szívesen elmulasztotta, ha gyalog kellett eljutni odáig.”14 Lábainak gyengesége, mozgásának egyenetlensége verseibe is bekerült: „ Végy engem hátad közepére, / Hogy két gyönge lábam megálljon.” (A nagy Cethalhoz)

Ady különleges megjelenését még emelte szinte hatásvadász öltözéke: mindig a kor divatját követte, remek mesterektől rendelte öltönyeit, cipőit. A jól ápolt férfit és a költői ént kívánta sugallni, de volt benne valami teljesen egyéni. Mint ahogyan azt már Kovalovszky Miklós is felvetette, érdemes lenne egyszer Ady állandóan változó ruhatárát feltérképezve divattörténeti tanulmányt írni, amelyből kibomlana az 1910-es évek férfidivatja.15 Ady Endre személyes kisugárzásának, hatásának fontos kelléke volt a ruházat maga, amely a legtöbbekre pozitívan, ám egyesekre meghökkentőn hatott. „Szeretett szépen öltözni, gyermek módjára tudott örülni egy kedvére való új ruhának, bohém életmódja ellenére mindig rendesen,

10 Az Akadémiai Kiadónál 1961 és 1993 között megjelent kötetekre való hivatkozást lásd a képikonográfiai fejezetben.

11 EmlAE 1993. V 372.

12 Révész Béla: Ady Endre. Nyugat 1921. II. 14. sz. 1056.; Révész Béla: Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. Kner Izidor kiadása, Gyoma, 1922. 26-27.

13 Bölöni György: Az igazi Ady. Paris, 1934. 23. „Halványan emlékeztem rá vidéken látott fénykép után s egy borotvált arcú, cigányosan barna, hullámos nagy hajú fiatal embert vártam.”

14 Csinszka: Portré Adyról. Vallomások. EmlAE 1993. V 190.

15 EmlAE 1990. IV 490.

8