Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi törekvések az utódállamok területén - Janovics Jenő feljegyzései a Kolozsvári Nemzeti Színház utolsó magyar előadásáról, a színház átadásáról a román hatóságnak, 1919. szeptember 30.—október 2.

(Királyné), Szentgyörgyi István4 (Király), Táray Ferenc5 (Horatio), Dezséri Gyula6 (Polonius), Fekete Mihály7 (Színészkirály), Szakáts Andor8 (Hamlet atyjának szelleme), Lengyel Vilmos9 Béla, 1885-ben Gerőffy Andor, 1886-ban Ditrói Mór, 1889-1890-ben Somogyi Károly, 1891-ben Rakodczay Pál, 1894-ben ifj. Polgár Károly, 1895-ben Füredi Károly együttesében szerepelt. 1896-tól 1929-ig, nyugdíja­zásáig a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt. Áttelepült Budapestre; fellépett a Vígszínházban (1935) és a Magyar Színházban (1937). Pályája kezdetén drámai szendéket és fiatal hősnőket, később drámai anyaszere­peket formált meg. 4 Szentgyörgyi István (Diósjenő, 1842. febr. 20.-I<olozsvár, 1931. okt. 19.); színész. Debrecenben tanult, 1859-ben alsódabasi kántortanító volt. 1861-ben nótárius apjának rosszallásával dacolva Latabár Endre kassai társulatához szerződött, majd Molnár György budai Népszínházában, 1869-1871 között Károlyi Lajos pécsi együttesében játszott. 1871 tavaszán került Kolozsvárra, ahol hat évtizedet töltött el megszakítás nélkül. Pá­lyájának kezdetén főként operettekben, Kolozsvárott a legváltozatosabb műfajokban kapott feladatokat. 5 Táray Ferenc; Bundialek (Tápiószele, 1884. dec. 24.-Bp., 1961. ápr. 3.): színész, rendező, színházigazga­tó. Két évet elvégzett a színiakadémián. Pályáját 1909-ben Győrben kezdte, 1911-1912-ben Kolozsvárott, 1912-1913-ban a Magyar Színházban játszott. Az első világháborúban behívták katonának. 1919-től 1924- ig ismét Kolozsvárott működött. 1924-1926 között a Renaissance Színházban, 1925-1926-ban a Belvárosi Színházban játszott. 1927-ben a kolozsvári társulatban vendégszerepeit. 1928-ban a Magyar Színház, 1929- 1933 között a szegedi színház szerződtette. 1931-től 1940-ig, majd 1944-ben a Nemzeti Színház színésze és rendezője volt. 1941-1944 között a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja; az 1941-1942-es évadban mint drámai művészeti és ügyvezető igazgató állt az intézmény élén. A második világháború után már csak egy- egy szerepet kapott. 1948-ban vonult nyugalomba. 6 Dezséri Gyula; D. Horváth (Takácsi, 1850. jan. 24.- Bp., 1928. dec. 5.): színész. 1873-ban lépett színpadra Lászy Vilmos színtársulatában. Vidéki évek után - pl. 1893-1895 között Szegeden, 1895-1896-ban Pécsett, 1896-1897-ben Temesvárott játszott - a Magyar Színház 1897-ben szerződtette. 1900-ban a Kolozsvári Nem­zeti Színház tagja lett. 1920-ban Budapestre költözött. Ebben az évben a Nemzeti Színházban vendégszerepeit, 1921-től a Renaissance Színház, 1923-1924-ben a pécsi társulat színésze. 1924-ben nyugdíjba vonult. 7 Fekete Mihály (Csongrád, 1884. dec. 31.-I<olozsvár, 1960. ápr. 16.): színész, színházigazgató. A színiakadé­mián tanult; pályáját 1903-ban Krecsányi Ignác társulatában kezdte. 1911-től 1922-ig a kolozsvári színház­ban főszerepeket játszott, s rendezett is. 1922-ben a marosvásárhelyi, 1923-ban a temesvári színház igaz­gatója volt. 1930-tól ismét a kolozsvári társulat tagja. 1941-től az Építőmunkás Otthon színháztermében a Concordia elnevezésű Zsidó Színházban léphetett csak színpadra. A második világháború után ismét a kolozsvári együttes vezető művésze lett; 1944 őszén rövid ideig ő igazgatta a társulatot. 1959. december 31- én vonult nyugdíjba. 8 Szakáts Andor (Étfalva, 1865-Kolozsvár, 1924. márc. 21.): színész, rendező. 1887-ben a Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet; pályáját Kolozsvárott kezdte. Ezt követően Aradon (1890-1892,1893-1894), Rakodczay Pál együttesében (1892), Miskolcon (1892-1893), Szegeden és Újvidéken (1894-1895), Szabad­kán (1895-1896), Szegeden és Temesvárott (1896-1900), Debrecenben és Nyíregyházán (1905-1908), Po­zsonyban és Fiumében (1908-1909) lépett színpadra. 1909-1910-ben a Felvidéken játszott. 1910-ben ismét a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött. 9 Lengyel Vilmos; Lipniker (Nagyszeben, 1893. máj. 14.-Bp., 1959. ápr. 14.): színész. A színiakadémián 1919- ben szerzett oklevelet. Pályáját 1915-ben Kolozsvárott kezdte. 1924-ben Szegeden, 1925-ben Nagyváradon, 1926-tól Budapesten játszott. Gyakran fellépett a Fővárosi Operettszínházban és a Vígszínházban. 1937 után nem volt állandó szerződése. A zsidótörvények leparancsolták a színpadról. 1947 után a Belvárosi Színház­ban, a Madách Színházban, a Fővárosi Víg Színházban, 1954-től a Fővárosi Operettszínházban láthatta a közönség. 325

Next

/
Thumbnails
Contents