Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Baló Elemér emlékezése pályafutására. [Budapest, 1956]
nem mert éves szerződést adni, csak egyes szerepekre hívott meg. A fellépti díjban Várkonyi- val kellett tárgyalnom, de ő, bár tudta, hogy üldözött színész és kommunista vagyok, s mint ilyen nagy nyomorban élek, a minimális tizenöt pengőt ajánlotta fel. Ez az eset jellemző Vár- konyi emberi és politikai mentalitására. A tárgyalást megszakítottam. Pünkösti vita nélkül, önként adta meg az esti harminc pengőt. Ebben a színházban több jelentékeny szerep közül Ibsen Rosmersholm Brendel Ulrikjára emlékszem a legszívesebben.67 Innen hívtak be katonának. A lengyel internáló táborban szolgáltam. Lengyel és francia hadifoglyok között megtaláltam azokat a szocialista és kommunista elvtársakat, akiknek személyes ügyeikben segítségükre tudtam lenni. Ezután jött a végtelen éhezés ideje, a város ostroma. Állandó halálfélelem fiam miatt, aki az ellenállási mozgalommal kapcsolatban levő egyetemi zászlóaljban szolgált. Jószívű emberek és elvtársak kölcsönadott pénzeiből tengődtem. Egyszer Bihari József8 - ma Kossuth-díjas, kiváló művész - 500 pengőt adott. Tragikomikus fordulat az, hogy ma világnézeti differenciák miatt még csak beszélő viszonyban sem vagyunk, holott valamikor nagyon jó barátok voltunk. 1944 karácsonyán a nyilasok feleségemmel együtt az Andrássy út 60. alá, a Hűség Háza pincéjébe vittek. Lakásomat kirabolták. Később az egész lakás kiégett, romba dőlt, egy személyzeti szoba kivételével. Csak néhány napig tartott a fogság. Szerencsés véletlen mentett meg a kivégzéstől. Az egyik részeg nyilas hóhér vasbottal jött felém. Előttem egy szegény zsidó foglyot vert agyon. Ez a vadállat arcra és alakra kísértetiesen hasonlított egy diákköri barátomra, aki Székelyudvarhelyen cipészsegéd volt, és akivel Udvarhelyt a szocdem párt- szervezetben találkoztam. Hangosan rákiáltottam: „Ugye maga Bomhér Feri fia Székelyudvarhelyről? A vadállat megjózanodott. Rám bámult, mint egy csodára. Székely akcentussal felelt: Honnét isméred apámot?” Mondom neki, csak épp a szocdem pártot nem hoztam szóba. Se szó, se beszéd több, megölelt, és egy fél üveg jó erős törkölyt nyújtott felém. Rá két napra megszabadultunk a nyilasoktól. Űjra otthon, és újra éhezés az ostromlott Budán, a pincében. Ezekben a napokban egy tűzszünetben néhányadmagammal vízért mentem a szemben lévő gázgyár telkére.69 70 Egy 67 Baló Elemér a Madách Színházban hét kisebb szerepet játszott el. A megnyitó előadáson, Móricz Zsigmond Kismadár című drámájában a Tanítót alakította 1940. november 29-én. Henrik Ibsen Rosmersholm című drámája 1943. április 30-án került színre gróf Károlyi István rendezésében. 68 Bihari József (Nagyajta, 1901. jan. 14.-Bp., 1981. febr. 25.): színész. Pályáját 1928-ban vidéken kezdte. 1935- től a Vígszínház tagja volt. 1945-től 1965-ig a Nemzeti Színházban játszott. 69 Baló Elemér Budapesten a Margit krt. 64/A számú házban, a második emelet 1-es számú lakásában élt. 70 Horváth Árpád (Dés, 1899. nov. 29.-Bp., 1944. dec.): rendező, színházigazgató. A budapesti egyetem bölcsészettudományi karán végzett. 1922-ben Hevesi Sándor a Nemzeti Színházhoz szerződtette, ahol 1935-ig rendezőként dolgozott. Ezt követően Kolozsvárott (1930), a Király Színházban (1934-1935), a Magyar Színházban (1935-1936) dolgozott. 1936-1939 között Debrecenben színházigazgató volt. 1939-1944 között a Vígszínházban rendezett. Részt vett az ellenállási mozgalomban. A konspiráció szabályait nem ismerő, a rejtőzködéssel nem törődő Horváth Árpádot 1944. november 25-én letartóztatta egy különítmény. A rendezőt a Nemzeti Számonkérő Szék kínzásai sem törték meg, nem vallott be semmit, nem árult el senkit. Halálának körülményei ismeretlenek. 92
