Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Színész az arcvonalban. Csortos Gyula feljegyzései, 1944. november-december
dr. Csulak Elemér minfiszteri] tanácsosnál.” (Mindezt a taxiszámlák magyarázatául jegyzi meg!) Ugyanaznap: „d. u. 5 órakor dr. Bíró Miklósnál voltam, kérvényt megírta (adótörlés).” 1944. január 5-én: 149-10-ig itt voltak újra adófoglalás. Mindent összeturkáltak. 4-en.” Nézzük most az utolsó oldalakat! Csortos összes kiadása 1938-ban 25.290 pengő 13 fillér, 1939-ben 30.994 pengő 88 fillér plusz 7.104 pengő levonás, 1940-ben 38.567 pengő 14 fillér. (Összehasonlításul: a szegénységi bizonyítványt akkor állított ki az illetékes hatóság, ha a kérelmezőnek havi jövedelme nem haladta meg a 125 pengőt, így éves jövedelme az 1.500 pengőt.10) A következő két évből nincs adatunk, majd az 1943. esztendőben 140.525 pengő 76 fillért költ. 1944. december 24-ére a Harmadik Ukrán Front teljessé tette Budapest körül az ostromgyűrűt, Csortos naplójában december 25-től csak a se nem csökkenő, se nem növekvő tőke szerepel: 8.115 pengő. Az utolsó lapon havi bontásban a kiadások összegzését vezette. A decemberit összeadni, az éves zárszámadást elkészíteni már nem volt kedve. Összeadva 1944-ben 111.749 pengő 10 fillért költött. Bár a bevételeket nem összegzi, kiszámolható, hogy évi bevétele 1938-ban 24.855 pengő, 1939-ben 31.642 pengő, 1940-ben 40.407 pengő. 139.785 pengő bevételre tett szert 1943-ban, míg 115.462 pengőre 1944-ben. Ez a jelentős jövedelem nem csak a színházi bevételekből származott. Mivel Csortos Gyula szerződései nem állnak rendelkezésre, igen nehéz megállapítani, hogy mekkora is volt az évi illetménye. A hírlapíró fantáziájában hatalmas összeg üti a markát: tizenkilenc fellépésért 18.000 pengős gázsi11. Ezzel szemben havi juttatása a vizsgált korszak első időszakában 600 pengő körül volt, melyet egy részletben fizetett a Magyar Királyi Operaház épületében működő Állami Színházak Gazdasági Hivatala, ezért írta hónap elején az összeg mellé az „Opera a’conto” megjegyzést. Ez az összeg Bajor Gizi évi 24.000 pengős illetménye mellett eltörpül, de bizonyítja, hogy a Nemzeti Színház megnyitása óta mindig színésznő kapta a legmagasabb gázsit - hol Schodelné, hol Jászai Mari, hol Bajor Gizi -, hiszen elsősorban az ő kedvükért tódult az előadásokra a közönség. A színház mellett a rádiófellépések is jövedelmeztek, bár kisebb összeggel, mint egy-egy filmszerep. (1944. november 25-én: „125- Rádió”) Az igazi nagy bevételt azonban a filmszerepek jelentették. Csortos minden forgatási napot feljegyzett, sokszor azt is, hogy mely jeleneteket vették fel és hol, így naplói értékes filmtörténeti forrásnak is tekinthetők. Az első utalást 1938. február 23-i bejegyzésben olvashatjuk: 500 pengő előleget kapott a Vajda László rendezte Fekete gyémántok című film Sondersheim hercegének megformálásáért. A forgatást március 1-jén kezdte, napi jövedelme 125 pengő volt, amihez 10 pengő taxiköltség járult. Március 29-én, az ötödik forgatási napon a külső felvételeket készítették el a Stefánia úton délután 3-tól 4-ig. (Nem bíbelődtek sokat az utómunkálatokkal, a bemutatót április 14-én már meg is tartották.) Ebben az évben még három film forgatásán vett részt, köztük a Felvidék visszafoglalását ünneplő Magyar feltámadás című filmén, melyet nemes egyszerűséggel Horthy-filmnek nevez a naplóban. A film producere, Daróczy József, 1938. november 24-én hat nap forgatásáért 1.600 pengő gázsit garantált. 1944 október-novemberében az Egy pofon, egy csók című film (rendezte Martonffy 10 Budapesti útmutató és címtár, 1938. Szerkesztette: Barcza Pál, Hajós László és Komlósy Ferenc. Budapest, Pallas Kiadó, 1938. 11 Stób Zoltán: Csortos és az elmaradt színházi törvényszék. Hétfői Napló, 1938. május 9. 54
