Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi műhelymunka - A Budai Nagy Antal levelesládája. Kós Károly Budapesten, 1937-1942
Kós Károly levele Jób Dánielnek Sztána, 1937. febrjuár] 23. Igen tisztelt Igazgató Uram! Igazság szerint haragudni kellene reám, hogy olyan udvariatlan módon: búcsúzatlanul utaztam el Budapestről haza, és azóta életjelt sem adtam magamról. Nagyon-nagyon kérem, ne haragudjék, és ne nehezteljen reám. Igazán bántana engem, és rosszul esnék ez a tudat. Mert én Igazgató uramra, a színházra, a színészekre igaz, őszinte, nagy szeretettel gondolok, és tudom azt is, hogy az én hálám, akármilyen igaz és teljes is az, nem tudja megfizetni azt a gondot, szeretetet, munkát, aggodalmakat, melyeket Igazgató uram és az egész színház reáfordítottak az én darabomra. Csak azt mondhatom, hogy hálát adok a sorsomnak, hogy a Vígszínházhoz kerülhettem. És kérem, higgye el nekem, hogy ezt nem előrelátó üzleti okokból mondom1 és írom ide, de a szívemmel. Hanyag ember vagyok, tudom. De ezenkívül már Pesten való utolsó napjaimban2 sok okból - melyeknek a színházhoz semmi közük nincsen -, testben, lélekben kifáradtam, ösz- szetörtem. Hazaérkezésem után a mai napig nem tudtam magamat összeszedni: az ittvaló élet nem nagyon használ a testi és lelki egészségnek. Most, hogy ezt a levelet írom, Kolozsváron próbálják a darabot.3 Ott kellene lennem, tudom, de itthon vagyok és kétnapi ágyban fekvés után szédülő fejjel írom ezt a levelet. Nem akarom untatni Igazgató uramat, és az idejét lopni lamentációimmal. De kérem, higgyen nekem: ha valaki megszerette Igazgató uramat valaha és őszintén, én azok közül való vagyok. És kérem, fogadja el ezt az én szeretetemet, egy szegény és szerény kalotaszegi író szeretetét, és ha teheti, őrizze azt meg. Igaz, őszinte tisztelettel vagyok Igazgató uramnak Kós Károly OSZMIKT 2002.5.7. 1 A Vígszínház opciót kötött ki két tovább darabjára. Lásd a Vígszínház jogdíjakat nyilvántartó könyve 880. szám alatt. (OSZK SZT Irattár 374, kötetes iratok) 2 Az utolsó napok egyikén Kós Károly a Mérnök- és Építész- Egyletben előadást tartott Erdélyi építészet - magyar építészet címmel. Ismertette azokat a körülményeket, amelyek Erdély épületeit jellegzetessé teszik. Hangoztatta, hogy a nyugati áramlatokat a magunk viszonyainak megfelelően kell átformálnunk. Az előadás után Wälder Gyula átnyújtotta Kós Károlynak az egylet bronz emlékérmét. (Kós Károly előadása az erdélyi és magyar építészetről. Pesti Napló, 1937. január 29.) 3 A Budai Nagy Antalt 1937. március 1-jén mutatták be Kolozsváron. 565
