Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi műhelymunka - A Budai Nagy Antal levelesládája. Kós Károly Budapesten, 1937-1942

Kós Károly levele Patkós Györgynek1 Kolozsvár, [1]937. augusztus] 23. Kedves jó Uram! Bocsásson meg, hogy megtisztelő levelére nem válaszoltam azonnal, de a havasokban csa­varogtam, s így csak tegnapelőtt olvastam el levelét. Bevallom őszintén, - jólesett a levélből azt éreznem (hiszem, nem tévedek), hogy Németh igazgató úr a közelmúltaknak velem kap­csolatos eseményeit - vagy azoknak kellemetlen részeit - nem rótta fel az én számlámra, legalábbis nem egészében az én számlám terhére írta.1 2 Ezt köszönöm, és kérem, tolmácsolja köszönetemet az Igazgató úrnak. Ami a dolog érdemét illeti, ebben is egészen őszinte leszek: amint személyesen is mon­dottam, és ami természetes is, úgy a kamaraszínházi egyfelvonásos mint a jövő évre való nagy dráma terve nemcsak tetszik nekem, hanem úgyszólván állandóan izgat és nyugtala­nít.3 Viszont ösmerem magamat, képességeimet és munkateljesítő erőmet nem becsülöm túl. Becsületesen bevallom tehát: kizárt dolog, hogy egy, a magam kritikáját elbíró, komoly művészi egyfelvonásost meg tudjak csinálni - mondjuk - karácsony előtt. Még akkor sem, ha nem volna egy csomó vállalt és terminusos köz- és magán munkám s kötelezettségem, melyeknek teljesítése becsületbeli és szükség parancsolta kötelességem. Anyag, tárgy, felépí­tés motoszkál a fejemben, izgat, és bízom benne, hogy meg tudom fogni erőmhöz képest elég keményen s jól, de ahhoz idő kell, és az idővel nem lehet alkudni. Tehát kérem, higgye el, hogy nem az akaratomon múlik, ha azt kell válaszolnom, hogy a kamaraszínház számára alkalmas 1 Patkós György (Técső, 1906. aug. 9.-Máramarossziget, 1970. máj. 4.): színikritikus, színházi titkár, rendező. Bölcsészettudományi tanulmányok után 1934-35-ben színikritikákat írt. 1935-től 1938-ig a Nemzeti Szín­ház titkára, játékmesteri feladatokat is kapott. 1939 januárjában megbízták a Belvárosi Színház igazgatásával. A színházat azonban mozi céljaira adta bérbe, ezért a Színművészeti Kamara fegyelmi bizottsága kizárta a tagok sorából. 1942-ben megírta a Negyedíziglen című film forgatókönyvét. A háború után a felelősségre vonás elől Erdélybe ment. 2 Bár Patkós Kós Károlynak írt levelét nem ismerjük, abban biztosak lehetünk, hogy azt igazgatója, Németh Antal megbízásából írta, ki hamar túltette magát abbéli sértettségén, hogy Kós Budai Nagy Antal című drá­máját a Vígszínháznak engedte át. Németh természetesen tisztában volt azzal, hogy Bánffy Miklós intenciói mozgatták az eseményeket. 3 Németh Antal 1937 őszén újra nyitotta a Nemzeti Színház kamaraszínházát az Andrássy út 69. szám alatt. Ide kért Kóstol egyfelvonásost, illetve - úgyis, mint Az országépítő című regény szerzőjétől - 1938-ra, a Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából meghirdetett Szent István-évre egy Szent István-drá- mát. A Kost foglalkoztató kamaradarab és Németh kamaraest-terve nem valósult meg. A Szent István-évben a Nemzeti Sík Sándor István király című drámáját újította fel. 566

Next

/
Thumbnails
Contents