Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színház és társadalom - Szűcs László emlékezése a Király Színház két premierjére. Buenos Aires, 1971 (részletek)

herceg9 és Auguszta királyi hercegnőtől10 kezdve - kik engem kegyeikbe fogadtak, és minden operaelőadáson, amelyen énekeltem, ott ültek az Opera proszcéniumpáholyában - az előkelőség színe-java frakkban és díszöltözékben, estélyi csillogó ruhákban és felékszerezve ült a nézőtéren; még az állóhelyen is szmokingos közönség préselődött össze.

Hóman Bálint dr. kultuszminiszter;11 báró ifj. Wlassics Gyula dr. helyettes államtitkár12 (a színészet imádója); Kertész K. Róbert államtitkár13 (akihez személyes jó viszony fűzött); vitéz Haász Aladár dr. miniszteri tanácsos14 (a közvetlen modorú színészbarát, kinek speciálisan kedvence voltam, és sokszor keresett fel öltözőmben); Radnai Miklós15 feleségével (kinek megjelenése ezen az operettelőadáson kizárólagosan az én személyemnek s talán revíziómnak szólt); grófi és mágnások köreinek nevesei díszítették az öreg kopott Király Színház nézőterét. A rozoga Király Színházat a belső feszítő gőz majd széjjelvetette. A darabnak 9 Habsburg József; József Ágost főherceg (Alcsút, 1872. szept. 9.-Rain bei Straubing, 1962. júl. 6.): tábornagy, kormányzó. Mint hadsereg- és hadseregcsoport-parancsnok részt vett az első világháborúban. 1918. október végén IV. Károly mint teljhatalmú magyarországi képviselőjét, őt bízta meg az új kormány kinevezésével. Az októberi forradalomban fiával együtt hűségnyilatkozatot tett a Nemzeti Tanácsnak. 1919. augusztus 7-én a Peidl-kormány eltávolítása után az ország kormányzójának nyilvánította magát, s kinevezte a Friedrich-kor- mányt, de az antanthatalmak követelésére alig két hét múlva, augusztus 25-én kénytelen volt lemondani. Horthyt kormányzóvá választása után támogatta. Irodalmi munkásságáért 1929-ben a Kisfaludy Társaság tagja, 1936-ban az MTA elnöke lett. Hűséget esküdött Szálasinak is. 1945-ben elmenekült.

10 Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő (München, 1875. ápr. 28.-Regensburg, 1964. jún. 25.); a Wittelsbach- házból való bajor hercegnő; József Ágost főherceg felesége. A két világháború között a királyi herceg és hercegasszony rendszeres részt vett társadalmi és művészeti eseményeken.

11 Hóman Bálint (Bp„ 1885. dec. 29.-Vác, 1951. jún. 2.): történetíró, egyetemi tanár, kultúrpolitikus. A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1915-ben az Egyetemi Könyvtár, 1922-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1923-ban a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lett. 1925-től 1931-ig a budapesti egyetemen a középkori magyar történelem tanára. 1932-1938 között a Gömbös- és a Darányi-kormányban; 1939-1942 között a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányban vallás-és közoktatásügyi miniszter. 1946-ban a népbíróság mint háborús bűnöst életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte.

12 Wlassics Gyula, báró, ifj. (Bp., 1884. nov. 19.-Bp., 1962. szept. 16.): kultúrpolitikus, író. 1908-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szolgálatába lépett; a színművészeti ügyek előadója, 1913-ban a vidéki színészet országos felügyelője lett. 1920-tól miniszteri tanácsosként az állami színházak kormánybiztosává, 1922-ben főigazgatójává nevezték ki.

13 Kertész K. Róbert (Bp., 1876. jún. 9.-Bp., 1951. aug. 28.): építész, politikus. Oklevelét a budapesti műegyetemen kapta, hol 1900-1908 között az ókori építészet tanszékén volt tanársegéd. 1908-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban előbb az építési, majd 1922-1934 között a művészeti osztályvezetője, államtitkár.

14 Haász Aladár, vitéz, dr. (Nyitra, 1887. aug. 28.-Balatonarács?, 1966. ápr. 2.): miniszteri tanácsos. Jogot végzett, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdte közszolgálatát. Harcolt az első világháborúban, hadifogságba esett. Szabadulása után visszatért a kultuszminisztériumba. Az 1930-as évektől a művészeti ügyosztályvezetője, a vidéki színészet és a színészképző iskolák felügyelője volt. 1947-ben háborús bűnösként elítélték.

15 Radnai Miklós (Bp., 1892. jan. l.-Bp., 1935. nov. 4.): zeneszerző, az Operaház igazgatója. Zeneszerzést Koessler Jánostól és Herzfeld Viktortól tanult Budapesten, majd Münchenben Felix Mottlnál folytatta tanulmányait. 1912-től Budapesten a Fodor Zeneiskolában tanított. 1919-től a Zeneművészeti Főiskolán a zeneelmélet-tanára volt. 1925-ben vette át az Operaház igazgatását.

44