Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Szűcs László emlékezése a Király Színház két premierjére. Buenos Aires, 1971 (részletek)
szerzőknek és szereplőknek együttesen és külön-külön — ős-színházbajárók emlékezete óta ilyen sikere még nem volt; elannyira, hogy a végén még az igazgatónak is ki kellett jönni a függöny elé, hogy átvegye a közönség ovációját az operett színrehozataláért. Dacára a pontos, nyolc órai kezdésnek és a jól kiszámított tizenegy órai végzésnek, éjjel fél kettőkor még ott hajlongtunk a vasfüggöny előtt. A színészek ellenszenves hangulatát is provizórikusán elsimította a nagy siker. Rátkai16 megtagadva önmagát, hogy a közönség több évtizedes rajongását továbbra is biztosítsa önmagának, a függöny előtt odajött hozzám, melegen átszorongatott, és mintegy a sikert nekem tulajdonítva gratulált a közönség előtt. (Dajka Margit17 pukkadására.) Úgy látszik, komoly ellenfelet talált személyemben. Szavakkal leírhatatlan, ami ezt a jelenetet követte. Rátkai ősrutinja telitalálat volt. A mámoros, hatvan fokos hangulatban néhány percre még engem is elhódított. Radnai Miklós feleségével a vasfüggöny végleges becsukásáig végig tapsolt páholyából, pedig Pannonhalmára kellett hazamennie! Igaz, hogy a bankettre már nem jött el, annak dacára, hogy meg volt invitálva feleségével együtt. Ez is igen nagy áldozat volt tőle, amit én annak idején nem tudtam kellőképpen kiértékelni. Körülbelül hajnali három órakor értünk a Royal étterem nagytermében felállított, csodásán díszített, hagyományos „patkó” asztalhoz, melynek igen költséges megrendezését Föld Aurél18 igazgatótársa, a „bukmékercsászár”, Bauer Aladár19 vállalta magára az est organizálá- sával együtt, vagyis az est házigazdája ő volt. 16 Rátkai Márton (Bp„ 1881. nov. 18.-Bp., 1951. szept. 18.): színész. A Színművészeti Akadémián 1903-ban szerzett oklevelet. Pályáját a Magyar Színházban kezdte, de csakhamar Miskolcra szerződött. 1905. novembertől 1920-ig Beöthy László színházaiban szerepelt. 1921-1922-ben az Amerikai Egyesült Államokban turnézott. Hazatérése után szerepekre szerződött a fővárosi magánszínházaiban. 1929-ben a bécsi Theater an der Wien vendége volt. 1924-ben megválasztották a Budapesti Színészek Szövetségének alelnökévé; 1933-1939 között a szervezet helyettes elnöke volt. 1941-től a zsidótörvények miatt nem kapott szerződést. 1945-ben a Nemzeti Színház tagja lett. 1948-tól 1954-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színészmesterséget tanított. 17 Daika Margit; Dayka (Nagyvárad, 1907. okt. 13.-Bp„ 1986. máj. 25.): színésznő. Bővebben lásd a 33. oldalon! 18 Föld Aurél; eredeti nevén Feld (Bp„ 1877. okt. 6.-Bécs, 1970. nov. 17.): újságíró, színházigazgató. Feld Zsig- mond fia. Pályáját a Magyarország című lapnál kezdte, s az egyik legnevesebb riporter lett. Atyja színházánál az 1900-as évektől az első világháborúig mint dramaturg-igazgató működött. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben Bécsbe költözött, ahol lótenyésztéssel foglalkozott. 1932-ben visszatért Budapestre. 1932-1933-ban a Labriola Színház művészeti igazgatója lett. 1932-től 1934-ig a Király Színházat, 1934-től 1939-ig a Városi Színházat, 1935-1936-ban a Royal Színházat vezette. Ezután ismét újságírással foglalkozott. 1957-ben Ausztriába költözött. 19 Bauer Aladár - Föld Aurélnak nemcsak Bauer volt a társa a színház finanszírozásában. A Színházi Élet így számolt be a Király Színház tőkecsoportjáról: „Föld Aurél, aki már megmutatta, hogy a színigazgatáshoz is ért, nemrégen versenyistálló-tulajdonos volt. Bauer Aladár, az egyik pénzember, ismert bukméker és kedvelt alakja a pesti társaságnak. Mindig nagy színházbarát volt. Eddig a földszint első sorából nézte az előadásokat, ezután az igazgatói páholyból. [...] Gyöngy Lajos, a másik pénzember, azonkívül, hogy bukméker, rokonságban van a színházzal, a fia, Gyöngy Pál révén. [...] A negyedik érdekelt bécsi úriember, Schöngutnak hívják és Bécs túrijának népszerű alakja.” (Színházi Élet, 1932/50,30.) Bauer Aladár, aki a Király Színház adminisztratív igazgatója volt, 1934. április 17-én - más irányú elfoglaltsága miatt - kilépett a Király Színház vezetőségéből. 45
