Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A színházak adminisztrációja - Iván Sándor színigazgató szerződése Faragó Ödön színész-rendezővel. Budapest, 1939. szeptember 15.
anyavárosba visszatér - ez kirándulásnak számít - tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig működik a másik városban az odaküldött együttes. A kiránduláson részt vevőknek a következő illetmények járnak: útiköltség, lakás és ellátáson kívül egy negyednapi gage fizetendő; az igazgatóság gondoskodik a tag- és poggyászszállításról a színháztól a színházig. Anyaváros alatt azt a várost kell érteni, ahol a társulat teljessége tartózkodik, és ahonnan a kirándulás történt. Mozdulás, azaz amikor a társulat egy része utazik előre, a másik része pedig csak utóbb követi, nem kirándulás. A társulat mozdulása napján előadás csak akkor tartható az új városban, ha a megérkezés és előadás között nyolc óra áll a tag rendelkezésére. Ellenkező esetben a tagnak joga van egy napig az igazgató költségén megszállni. Azokra a napokra eső fizetések, amely napokon a társulat utazik, nem vonhatók le. Az ilyen napokat az évi szabadság terhére sem lehet beszámítani. 21. Jutalomjáték és búcsúelőadás nem tartható. 22. A szerződésben pontosan feltüntetendő az igazgató és a tag közötti megállapodás minden részlete. A szerződés kijátszására irányuló mellékmegállapodások mindkét szerződő fél részéről fegyelmi vétséget képeznek. 23. Heti tíz előadásnál több még a tagok beleegyezésével sem tartható, kivéve karácsony, húsvét és pünkösd napjait, amikor eggyel több tartható. 24. Jelen szerződés a Színművészeti és Filmművészeti Kamara szerződtetési osztálya áH tál nélkül köttetett, és ennélfogva a-tag-havi járandóságából-3% fizetendő be a Kamarához, szerződtetési díj címén. A befizetendő összeg fele az igazgatóságot, fele pedig a tagot terheli. A szerződtetési osztályon kívül, harmadik személy útján kötött szerződés érvénytelen. Csak a Kamara szerződési nyomtatványai érvényesek. Az ezen szerződés után kivetendő illetéket és netáni bírságot az igazgatóság és a tag fele-fele arányban, közösen viselik. 23. Ezen szerződésből eredő minden vitás kérdés eldöntésére szerződő felek kölcsönösen alávetik magukat a választott bíróság kizárólagos hatáskörének és illetékességének. A színházi törvényszék és a Kamara fegyelmi bíróságának hatáskörébe tartozó fegyelmi vétségek választott bírósági eljárás tárgyai nem lehetnek. Szerep elfogadásának vagy el nem fogadásának kérdése ugyancsak nem tartozik a választott bírósági hatáskörébe. A választott bírósági eljárásra nézve a polgári perrendtartás XVII. fejezetének rendelkezései, a következő eltérésekkel irányadók: a) A választott bíróság 3 tagból áll, és Budapesten ülésezik. b) Mindegyik fél egy-egy bírót jelöl ki, akik elnöküket maguk választják meg. A bíróság tagjai csak kamarai tagok lehetnek, az elnököt azonban csak a hivatásos bírák közül lehet választani. Amennyiben az elnök személyében a bírók megegyezni nem tudnak, úgy az elnököt a budapesti kirjályi] Törvényszék elnöke vagy helyettese jelöli ki, bármely fél kérelmére. c) Az ellenfél bíróválasztási jogát legkésőbb a másik fél által eszközölt felhívás kézhezvételétől számított 24 órán belül köteles gyakorolni. A felhívást a panaszos a Kamara segédhivatala által küldi meg a panaszlottnak, aki ugyancsak a Kamara útján közli a választ. d) Azon fél helyett, aki bíráját a köteles határidőben nem jelöli ki, vagy akinek kijelölt bírája tisztét nem teljesíti vagy arról lemond, a Kamara elnöke (ennek akadályoztatása esetén helyettese) 24 óra alatt jelöli ki a bírót, feltéve, hogy maga a fél 24 óra alatt új bírót ki nem 465
