Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943

22.

Parasztbecsület

5.465 Gödri Kató [és] Rothstein

Öregesen rangosán118

[Dezső] v[endég]f[ellépte]119

23.

Annuska120

3.807

24.

Bőregér121

6.438 - Gödri Kató

25.

Hazajáró lélek

2.083 - Petheő Attila122

26.

[du.?] Annuska

1.238

26.

[este?] Gyurkovics leányok

3.049 - Petheő Attila

27.

Vén gazember123

1.57250- Petheő Attila

28.

Hattyúlovag124

2.231

29.

Cigány125

5.796

30.

Bajadér

1.149

31.

Diadalmas asszony

3.568 - Kolbay Il[dikó és Tompa Béla

vendégjátéka]126

118 A Losonci Hírlap heti színházi tudósításában a Szabadulás című egyfelvonásos szerepel a Parasztbecsület mellett, melyről a következőt írja: „A híres operát a termet zsúfolásig megtöltő közönség élvezte. Sokat levont a nézők műélvezetéből, valamint az előadás tökéletességéből, hogy Rothstein szerepét németül játszotta. Valószínűleg innen datálódik az indiszponáltsága is, amely a darab elején nagyon érezhető volt.” (Losonci Hírlap, uo.)

119 Gödri Kató (Pécs, 1900. aug.lO.-Pécs, 1984. ápr. 9.): operaénekesnő (szoprán). 1922-ben végezte el a Zeneakadémiát, majd pályáját Miskolcon kezdte. Az 1924-1925-ös évadban Asszonyi László pécsi társulatának tagja volt. Rothstein Dezsőről nem tudunk közelebbit.

120 „A losonci közönség nagyszámú megjelenésével hódolt két kedvencének, Justhnak és Szigetinek, akik ezt a darabot választották jutalomjátékul.” (Losonci Hírlap, uo.)

121 If). Johann Strauss ma már Denevér címen játszott operettjét is dicsérte a losonci kritikus: „összevágó, briliáns előadás” - írta. (Losonci Hírlap, uo.)

122 Faragó színigazgató a félházak láttán a közönség érdeklődését vendégszereplők szerződtetésével próbálta felkelteni, a Nemzeti Színház vezető színészét, Petheő Attilát és a kolozsvári színház vezető művészeit hívta Losoncra. Petheő Attila (Bp., 1891. máj. ll.-Bp., 1942. máj. 26.): színész. Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, majd Rákosi Szidi színiiskolájában tanult. 1910-ben a Magyar Színház szerződtette. Rövid ideig Szegeden szerepelt, később a Budapesti Színház, majd ismét a Magyar Színház tagja lett. 1914-ben bevonult katonának, de 1917-től négy évig a Belvárosi Színházban játszott jelentős sikerrel. 1922-ben lépett a Nemzeti Színház kötelékébe, melynek 1939-től örökös tagja. Főként polgári színművek hódító férfialakjaiban érvényesült, de drámai hősszerepeket is sikerrel alakított.

123 A Losonci Hírlap szerint július 27-én Herczeg Ferenc A Gyurkovics lányok című színművét adta a társulat Petheő Attila vendégfelléptével. „A mindvégig harsányan nevettető jelenetekben gazdag darabot szép számú közönség élvezte.” (Színházi élet. Losonci Hírlap, 1924. augusztus 3., 2.)

124 Zerkovitz Béla operettje, „közönségünk elkényeztetett kedvencének, Fleischer Marianne-nak jutalomjátéká- ul”. (Losonci Hírlap, uo.)

125 Szigligeti Ede színművének előadása Farkas Pál jutalomjátéka volt: „Ritkán látunk olyan telt házat, mint amilyennel a losonci közönség kifejezését adta szeretett művésze iránti ragaszkodásának.” (Losonci Hírlap, uo.)

126 Kolbay Ildikó (Rimaszombat, 1898. jan. 24.-Bp„ 1932. jún. 16.): énekesnő (szoprán). A Zeneakadémia elvégzése után Pozsonyban és Kassán lépett fel, de első sikereit Losoncon aratta. 1922-1924 között a kolozsvári színház zenei előadásainak egyik erőssége, a közönség dédelgetett kedvence volt. Az 1924-25-ös évadban a budapesti Városi Színház tagja lett.

Tompa Béla (Bp., 1887. aug. 30.-Bp., 1953. aug. 4.): színész. 1910-ben Kecskeméten lépett pályára, majd édesapja, Tompa Kálmán társulatában, később Kolozsvárott és Nagyváradon játszott. 1918-tól a fővárosban ►

367