Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
Kassa 22. Öregesen - rangosán - I<eresk[edelmi] Egylet75 30. Felolvasás - Társas Kör76 1924. Január UNGVÁR77 5. Lengyel zsidó - Bűnös (este) 6. Cigány - Aranykakas (este) 7. Hivatalnok] urak hogy kár az érdeklődésért, s kár törődni a kassai magyar színházzal [mármint a politikának], mert maga a kassai magyarság nem törődik vele, nem áldoz érte, nem jár bele. [...] ha valóban úgy állna, hogy sem mint közönség, sem mint áldozok nem érdemlik meg, hogy [a politikusok a] színházukkal törődjenek: akkor is törődni kellene ezzel a színházzal. Akkor is érdek volna, a csehszlovák republikának s kultúrának érdeke, hogy Kassán, melyet a republika magyarsága az ő fővárosának tekint, álljon fenn magyar színház, sőt, jó magyar színház álljon fenn! [...] Először, hogy vonzásával befelé fordítsa és belül tartsa a magyar kultúrvágyakat. Másodszor pedig kifelé, jogcímül az új republikának, mely ezzel is megmutatja, hogy igazán és mindenképpen hazája kíván lenni minden népnek, melyet határaiba foglalt.” (Ignotus: A kassai magyar színház dolgához. Kassai Napló, 1924. január 31.1.) Február közepére konszolidálódtak a viszonyok: a társulat kiegyezett Földes Dezső direktorral: megállapodtak a műsorban, a primadonna, szubrett, drámai hősnő, bonviván és lírai szerelmes szerepkörre új tagokat szerződtettek, Kosáry Emmit és Király Ernőt vendégszereplésre hívták. Tizenhárom előadásra szóló bérletet hirdettek, melyet a direktmarketing eszközével értékesítettek. (Házról-házra járva toborozták a társulat ismert színészei a bérleteseket.) Remélni lehetett tehát, hogy a kassai színház művészi színvonala emelkedni fog, és gazdasági helyzete is stabilizálódik. A kassai magyar társulat válságáról lásd még a Prágai Magyar Hírlap következő cikkeit: Pusztul a magyar színészet Földes kezében. 1924. január 10., 6. Kassa városa Földes azonnali eltávolítását követeli. 1924. január 11., 5. Földes ruhatár és díszlet nélkül. 1924. január 12., 6. Kállay nem ejtette el Földes színigazgatót. 1924. január 16., 4. Kétségbeejtő helyzet a kassai magyar színháznál. 1924. január 20., 6. Földes ismét veszélyezteti a kassai színház rendjét. 1924. március 16., 8. (-ki-): A szlovenszkói magyar színházkérdés 1-11. 1924. január 19., 5. és 1924. január 20., 6. 75 Vitéz Miklós paraszti tárgyú egyfelvonásosát a kassai Kereskedő Testület kamaraszínpadán mutatták be egy „műsoros estély” alkalmával. A főszerepet Faragó Ödön játszotta Orsolya Erzsi és Justh Gyula társaságában. (Kassai Napló, 1923. december 20., 5.) 76 December 30-án a Polgári Tanítók Dalegylete adott koncertet, talán ezen az eseményen került sor a felolvasásra. 77 A Kassai Napló 1924. január 4-i száma arról számolt be, hogy Faragó Ödön öt estén át fog vendégszerepelni Ungváron, ahol Horváth Kálmán társulatával lép fel. (3.) A Kassai Napló időről időre helyzetjelentést adott a ruszínszkói kulturális életről is. „A magyarság elhagyta a csigaházat, amelybe a változott viszonyok miatt húzódott” - írják. A színház iránt megélénkült az érdeklődés: Horváth Kálmán színigazgató műsora nemcsak a magyarságot vonzza, hanem a zenekedvelő cseheket is. A műsor túlnyomórészt operettekből áll, hiszen „az operettben éppen azt a műfajt kell köszöntenünk, amelyik ha zenei kvalitásokkal bír, arra hivatott, hogy bizonyos optimizmust vigyen be a magyarság lelkületébe.” (Szerényi Ferdinánd: Magyar kultúrélet Ruszinszkón. Kassai ► 359
