Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
19. Karenin Anna 20. Mozitündér (rfepríz]) 21. Rasín halála - nincs előadás30 22. Bűnös 23. Mozitündér 24. Dollárkir[ály]nő (r[epríz]) 25. Csikós; Dollárkir[ály]nő 26. Elnökné (r[epríz]) - Sz. Egri Berta31 27. Rómeó [és Júlia] - Beregi Oszkár32 28. Hamlet - Beregi Oszkár33 30 Rasín, Alois (Nechanice, 1867. okt. 18.-Prága, 1923. febr. 18.): politikus, Csehszlovákia első pénzügyminisztere. 1923. január 6-án merényletet követtek el ellene Prágában, melynek következtében február 18- án elhunyt. Gyászszertartását tartották január 21-én, országos gyászt rendeltek el erre a napra. A kassai színházban 15 órakor gyászünnepélyt tartottak, ahol Karel Murgas, a reálgimnázium igazgatója mondott gyászbeszédet. „A színház zsúfolásig megtelt magyar és csehszlovák közönséggel, s a hivatalok és testületek képviselőivel. A gyászünnepélyen a Foerster-dalegyesület és a helyőrségi zenekar gyászdalokat adott elő.” (Gyászünnepély Rasin emlékére Kassán. Kassai Napló, 1923. február 22., 4.) 31 Egri Berta (Mezőkövesd, 1890. máj. 16.-1927 után): színésznő. Győrött kezdte pályáját, majd játszott Kassán és Pozsonyban, Brassóban is Faragó Ödön társulataiban. (Szalai Gyula színész felesége.) „A kassaiak éveken át dédelgetett kedvence, jelenleg a ruszinszkói színtársulat tagja az Elnökné című pompás francia bohózat címszerepében fog vendégként fellépni.” (Kassai Napló, 1922. február 22.4.) 32 Beregi Oszkár (Bp., 1876. jan. 24.-Hollywood, 1965. okt. 18.): színész, rendező. A proletárdiktatúra után az Ébredő Magyarok Egyesülete lehetetíenné tette, hogy a Nemzeti Színházban fellépjen, emigrálni kényszerült. 1922-1923-ban Bécsben élt és szerepelt, de gyakran fellépett az utódállamok magyar városaiban. A kassaimunkácsi vendégjátékhoz könnyebben szerzett beutazási és játszási engedélyt, mint magyarországi pályatársai, mivel az osztrák színészegyesület tagja volt. Vendégjátékát február 23-án kezdték hirdetni a lapok, csupán két alkalmat jelölve meg: „Beregi Oszkár, a magyar színészet büszkesége, aki jelenleg az osztrák fővárosban arat hatalmas sikereket, kedden kezdi meg két estére szóló vendégjátékát. [...] Felléptei iránt máris általános érdeklődés mutatkozik.” (Kassai Napló, 1923. február 25., 5.) Beregi valószínűleg a nagy sikerre való tekintettel hosz- szabbította aztán meg kassai tartózkodását. A március 1-jén megjelenő lapban meleg hangú kritika jelent meg Rómeó-alakításáról: „Az évad legszebb estéit köszönhetjük Bereginek. Ez a nagy művész hű maradt a nemzeti színházbeli tradícióhoz, és fellépésül mindig a klasszikus színműirodalom legnemesebb darabjait választja ki. [...] Végeredményben minden művész csak önmagát adhatja: úgy érezzük Beregi is legbelsejéből küzdő, a végzettel őrjöngve verekedő Rómeót adja. [...] Telt ház szűnni nem akaró ünneplése számtalanszor szólította a nagy vendégművészt a lámpák elé.” (Beregi Rómeója. Kassai Napló, 1923. március 1„ 6.) 33 Az előadást követően dr. Lóránd Sándor ideggyógyász tollából érdekes elemzés jelent meg Beregi új Hamletje - A tegnapi előadáshoz címen. Hamlet cselekvésképtelenségének freudista elemzése után a szerző megállapítja: „Ez a Hamlet vonult be tegnap a kassai színházba, és bizonyára legelső ízben. [...] Tegnap este tudatosan játszotta Beregi a szerelmes fiú szerepét, és tisztán engedte sejtetni a szavai mögött a kényszerszemrehányások eredetét is, amik karját visszatartották a büntetéstől. [...] Előadás után megkérdeztem tőle az új felfogás okát - ő erre a következőt felelte: „Most tudatosan játszottam így a szerepet, mert a freudi felfogással egyezik az enyém is - de húszéves koromban, Pozsonyban ugyanígy játszottam először - az anyjába szerelmes fiút. És azóta is mindig valahogy így fogtam fel a szerepet.” (Kassai Napló, 1923. március 2., 5-6.) 349
