Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12-15. 16-17. 18. Kék mazúr; Csikós (rjepríz])24 Horváth S[amu] darabjai25 (28. újdfonság]) Csábító Lili bárónő Bűnös (rjepríz]) Három a tánc Peleskei nótárius; Este elvették a szính[ázat].26 Matiné - diákok; du.: elvették a szính[ázat\,27 este: Három a tánc Három a tánc Kis cukrászda28 (29. újdjonság]) Lili báróné de. 10 lA órakor; du. elvették a színházat?9 este: Karenin Anna (rfepríz]). többségi nemzet kulturális egyesületeinek, Faragó Ödön azonban már tizenhetedszer kénytelen átadni az épületet. Most már nemcsak előadás céljára foglalják le, hanem a főpróbát is ott rendezik meg. „Tudjuk jól, hogy a színtársulat milyen súlyos anyagi gondokkal küzd, olyannyira, hogy a direkció gyakran még a színészek gázsiját sem képes folyósítani, csak a műszaki személyzetet fizeti ki. Most az utóbbi hetekben fellendült a közönség színházba járási kedve, gyakrabbak a zsúfolt házak, mindez azonban már nem sokat lendít a helyzeten, mert a lavinaszerűen tornyosuló adósságok minden jövedelmet elnyelnek.” Ebben a helyzetben érzékenyen érintette Faragó igazgatót, ha éppen a legjövedelmezőbb pénteki-hétvégi előadásokat nem tarthatta meg. A színház átengedéséről a városi tanács határozott. „Péntek délután, péntek este és szombat este nem tarthat előadást a magyar színtársulat, s elveszett jövedelméért nem kap kárpótlást senkitől. A jövő gázsifizetésnél már nemcsak a színészek, de a műszaki személyzet járandóságát sem lesz miből kifizetni” - kapunk lehangoló képet az együttes zilált anyagi helyzetéről, bár Faragó ezen a hétvégén csak két színházelvételt jegyez fel. (Kassai Napló, 1923. február 2., 3.) 24 „Vasárnap délben a csehszlovák centralista pártokhoz tartozó államalkotó tisztviselők a színház előtt gyűlést rögtönöztek, amelynek éle a szlovák néppárt ellen irányult. Gyűlés után a színházban található magyar feliratokat eltávolították. A gyűlés külsőségei és kísérő jelenségei meglehetősen zajosak voltak.” (Kassai Napló, 1923. február 6., 4.) 25 Horváth Samu (?, 1868-Bp„ 1924): kassai iskolaigazgató. Három egyfelvonásosát mutatták be: A kikapós korcsolyázók, A ragaszkodó vendég Tévedés. Rendezte: Faragó Ödön. Az estet így harangozta be a Kassai Napló: „Február 5-én, hétfőn este ismét helyi szerző jut szóhoz a kassai színpadon. Faragó Ödön igazgató a nehéz viszonyok dacára is figyelemmel van arra, hogy színházának műsorát változatossá tegye és egyúttal az irodalmi decentralizációt is előmozdítsa azzal, hogy eredeti bemutatótól sem zárkózik el.” (Eredeti bemutató a kassai színházban. Kassai Napló, 1923. január 28., 5.) 26 Szombaton este ismét csehszlovák előadást tartottak a színházban, így a társulat leszállított helyárakkal délutáni előadást volt kénytelen tartani. 27 A Kassai Napló nem tudósított a színház elvételéről, 10-i és 11-i számában a Víg özvegy című operettet hirdette délutánra. 28 „A drámai együttes is szenzációs programra készül. Pénteken mutatja be Biller Margit vendégfelléptével Hel- tai Jenőnek, a budapesti Vígszínházban zajos sikert aratott vígjátékát, A kis cukrászdát. Heltai Jenő darabjai mindig ünnepet jelentettek a színházi közönségnek, kétszeresen ünnep most, amikor nyolcévnyi hosszú szünet után jut hozzá a publikum. [...] Az újdonság próbái már megkezdődtek, s már az első próbákon mindenkit magával ragadott a mű pompás nyelvezete, pazar humora és szertelenül sziporkázó dialógusai.” (Kassai Napló, 1923. február 11., 5.) A darabot Faragó Ödön rendezte. 29 A Matica slovenská tartott előadást a színházban. (Kassai Napló, 1923. február 18., 3.) 348
