Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

A vidéki színjátszás a két világháború között - Beszélgetés Székely Györggyel, a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával. Budapest, 2011. július 25.

kabaré36 1946. július 26-án. Mintha csak egyetlen aktuális konferansz lett volna benne Ki­rályhegyi Pálnak.37 Egy nagy groteszk komédiára viszont emlékszem, melyet Feleki Kamill38 adott elő Gombaszögi Ellával.39 Visítani kellett a nevetéstől. Nagyon ismerték ezt a műfajt, teljesen komolyan játszottak. Szép Ernő A mieder című jelenetében Feleki megérkezik a ran­devúra, melyet végre engedélyez neki Gomba Ella. Nekiáll vetkőztetni: ruha lemegy, és ott van ötvenezerszer befűzve. Elkezdi kibontani, körülszaladja, lebontja róla, mire már végére érne a dolognak, összeesik. Kész, függöny. A másik bemutatóra 1947. január 31-én került sor: Szántó Armand-Szécsén Mihály Mimóza című kis, polgári vígjátékát40 a húszéves Ruttkai Éva41 főszereplésével. Nem volt elég jó ez a darab; a visszahúzódásra, a szerénységre, a finom­ságra koncentrált, és ez akkor nem volt olyan nagy hatású. Gajdó Tamás - Az 1947-1948-as szezonban azonban ismét Ön lett Pécsett az igazgató. Ez hogy történt? Székely György - Ekkor már kezdődtek a színészkongresszusok, de a színházakat még nem államosították. Én nem voltam ezeken jelen, mert jórészt a kommunista párt szervezé­sében tartották. Egyiken Hont Ferenc beszélt, és utána nekem hozták a hírt, hogy „Gyuri, megint mész Pécsre!” Hont ugyanis azt mondta, hogy Pécsett volt már kísérlet a tájszín­ház megteremtésére, s a kommunista pártnak az volt a célja, hogy a kisebb településeken is színházi előadásokat rendezzenek. Hont tudott róla, hogy Pécsett a háború alatt ez már működött, amikor én vezettem a színházat. így is történt: behívtak, igent mondtam. Pécs szociáldemokrata polgármestere elfogadott, s ki is neveztek. A tájszínházi előadásokat azon­ban nem tudtuk megtartani. A vállalkozás azért bukott meg, mert a köztörténetből ismert ség országos körözést adott ki, de hiába. Sosem került elő. Sárosi dicstelen távozása után Budapest székesfő­város a Magyar Színházat községi kezelésbe vette. 35 A vígjátékot Békeffy István és Stella Adorján írta. Turay Ida és Sárdy János főszereplésével mutatta be a Ma­gyar Színház 1946. október 23-án. 36 A kabaré díszleteit Fábri Zoltán tervezte, a műsort Királyhegyi Pál konferálta. 37 Királyhegyi Pál (Bp., 1909. dec. 27.-Bp., 1981. aug. 7.): író. A két világháború között hosszabb ideig az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában élt, ahol újságíróként dolgozott. 1941-ben hazatért. 1944-ben deportálták. Hazatérése után a Ludas Matyi és a Képes Figyelő munkatársa lett. 1950-ben kitelepítették. Budapestre visszatérve alkalmi szellemi munkákból élt. Csak 1956 után jelenhettek meg ismét írásai. 38 Feleki Kamill (Törökbálint, 1908. aug. 21.-Bp., 1993. okt. 18.): színész. Az 1930-as évektől kezdve tán­coskomikusként szerepelt fővárosi színházakban. Gyakran megbízták koreográfusi feladatokkal. 1945-1949 között játszott a Vígszínházban, a Művész Színházban, a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban. Filigrán alkata, apró termete, kedves beszédhibája, boszorkányos tánctudása és jellemábrázoló tehetsége jól érvényesült a kabarészínpadon. 39 Gombaszögi Ella (Bp., 1898. dec. 27.-Bp., 1951. nov. 12.): színésznő. Bővebben lásd a 31. oldalon! 40 A Magyar Színházban Szántó Armand-Szécsen Mihály-De Fries Károly zenés vígjátékának 1947. január 31-én volt a premierje. 41 Ruttkai Éva (Bp., 1927. dec. 31.-Bp., 1986. szept. 27.): színésznő. Pályáját ötéves korában gyermekszínész­ként kezdte Lakner Artúr gyermekszínházában. Színészmesterséget Makay Margittól tanult. 1945-ben Jób Dániel szerződtette a Vígszínházhoz, szerepelt a Magyar Színházban és a Madách Színházban is. 1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színháznak, 1951-től A Magyar Néphadsereg Színházának illetve a Vígszínháznak volt a tagja. 315

Next

/
Thumbnails
Contents