Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

A vidéki színjátszás a két világháború között - Beszélgetés Székely Györggyel, a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával. Budapest, 2011. július 25.

MAORT-per miatt nem jutottunk üzemanyaghoz. A Standard Oil elzárta az olajfinomítók csapjait.42 De ha nincs autóbusz, amivel játszani mehetnénk vidékre, szekérderékon csak nem mehetünk! Egyszerűen nem volt közlekedés. Hiába tiltakoztam, hogy így nem lehet! A tájelőadások miatt húsz taggal többet szerződtettem. A bevételek viszont kiestek, borult a költségvetésünk. Az állami szubvenció kifizetése is késett. Hiába mondtam, hogy ebből semmi jó nem lesz, nem tudjuk így teljesíteni a feladatunkat. Közben a városban megtörtént a hatalomváltás, egy kommunista polgármester lépett elő. Nem tudom, hogy Aczél György43 ott volt-e már mint megyei párttitkár, de mindenesetre ott járkált Baranyában, tehát ő is ismerte ezt a helyzetet. Gyorsan rám mondták, hogy nem fizetem a társadalombiztosítási járulékot, s rögtön kipasszoltak; ahogyan a szocdem polgármestert, Tolnai Józsefet44 is.

Gajdó Tamás - Azért vannak ebből a korszakból emlékezetes bemutatók, ősbemutatók? Székely György - Móricz Zsigmond Boszorkány című színművével, ősbemutatóval nyitottam 1947. szeptember 27-én. Móricz Lili,45 az író legkisebb leánya, aki színművészeti aka42 A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusán elfogadott hároméves terv az ásványolaj-termelés növelését írta elő; s a kincstár gyakorlatilag a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság termelésére támaszkodott. 1947. június 4-én megszületett a Gazdasági Főtanács határozata az olajtermelés szinten tartásáról, illetve növeléséről. Ez a határozat figyelmen kívül hagyta az olajmezők termelőképességét. Az amerikai vállalatvezetők azzal érveltek, hogy nem lehet többet termelni. Az iparügyi tárca 1948 januárjában elrendelte az ásványolajtermékekek zár alá vételét, továbbá benzin- és petróleumjegy-rendszert vezetett be. Nem zárták el a csapot, ahogyan Székely György emlékezett, de nem volt elég olaj. A MAORT 1948 augusztusában letartóztatott, magyar állampolgárságú vezetői elleni per novemberben kezdődött, a magyar állam már szeptemberben államosította a vállalatot.

43 Aczél György (Bp., 1917. aug. 31,-Bécs, 1991. dec. 6.): politikus. 1935-ben lett a kommunista párt tagja. 1942 elején letartóztatták, később munkaszolgálatra hívták be, ahonnan azonban leszerelték. Részt vett az ellenállási mozgalomban; több száz zsidót mentett meg. A háború után 1946 nyaráig az Magyar Kommunista Párt budapesti, majd az V. kerületi pártbizottságán dolgozott. 1946 augusztusától Zemplén megyei, 1948 májusától Baranya megyei titkár. 1947 és 1949 között országgyűlési képviselő. 1949. július 6-án letartóztatták, és a Rajk-per egyik mellékperében életfogytiglani fegyházra ítélték. 1954-ben szabadult. Politikai pályafutása különösen 1957 után bontakozott ki; a Kádár-korszakban ő lett a kulturális élet legfőbb ideológusa, irányítója.

44 Tolnai József (Okorág, 1900. aug. 28.- Bp., 1951. júl. 3.): szociáldemokrata politikus. 1917-től volt a vasas szakszervezet és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja; 1933-tól az MSZDP pécsi szervezetének a főtitkára, majd a dél-dunántúli szociáldemokrata mozgalom irányítója. A német megszállás után letartóztatták, behívták munkaszolgálatra, majd Dachauba deportálták. 1945 után Pécs polgármestere, valamint az MSZDP pécsi titkára volt. 1948. február 23-án a párt központi főtitkárságának hozzájárulásával, megrongált egészségi állapotára való hivatkozással benyújtotta nyugdíjaztatása iránti kérelmét. 1948-ban kinevezték a Bizományi Áruházak Vállalat vezérigazgatójának. 1950. július 12-én koholt vádakkal letartóztatták, életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. A börtönben hunyt el.

45 Móricz Lili (Bp„ 1915. ápr. 27.-Bp., 1999. aug. 29.): színésznő. Két és fél évet végzett a színiakadémián. 1935-ben Miskolcon kezdte pályáját. 1938-ban a Vígszínházban, 1939-ben a Városi Színházban lépett színpadra. Gyakran vendégszerepeit vidéken. 1940-1941-ben Bánky Róbert társulatában működött. 1945-ben a Szabad Színházban, 1945-1947 között a Magyar Színházban, 1947-1949 között Pécsett, 1949-ben Debrecenben, 1951-1952-ben a Miskolci Nemzeti Színházban, 1953-1955 között a kecskeméti Katona József Színházban, 1955-1956-ban a szolnoki, 1958-ban a győri társulatban játszott.

316