Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Beszélgetés Székely Györggyel, a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával. Budapest, 2011. július 25.
tervezte a dekorációt! - nem is igen értette. Évad végén aztán elváltunk egymástól. Mondtam: ne haragudjon, én másképpen képzelem el a színházat és a rendezést. Időben szóltam, el is helyezkedett valahol. Az ilyenfajta lépések is hozzájárultak ahhoz, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban érezni lehetett a nemzeti színházi ízlést, hatást. Gajdó Tamás - Marcel Achard 1938-ban írta A kalóz című darabját. Ennek a műnek Pécsett volt 1945. június 8-án a magyarországi bemutatója. Ennek mi volt a története? Székely György - A pécsi gimnáziumban tanított Győry János,11 aki később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a francia nyelv professzora lett. Győry 1937-1939 között Párizsban tanult, lektor volt. Ő fordította le ezt a fantáziadús színművét Achard-nak, a hallatlanul jó gyakorlati drámaírónak. A kísérőzenét Maros Rudolf12 szerezte, s én meg megrendeztem. ízléses előadás lett belőle. Az Achard-darab női főszerepét, egy törékeny fiatal lányt a társulatból többen is szerették volna megkapni. Az én választásom azonban a fekete, törékeny kis szubrettre, Fesztoráczy Katira13 esett. Erre kis házi lázadozás tört ki: ezt prózai színésznőnek kell játszani! Igen ám, de Fesztoráczy volt az a figura, akit Achard megírt! Hasonló eset korábban egyébként lezajlott már Pécsett. A Fekete Péter című darabot párhuzamosan játszottuk a Vígszínházzal. Mi 1943. november 24-én tartottuk a premiert. Amikor kiosztottam a szerepeket, az egyik hozzám odaszerződött, frissen végzett színésznek, Kosztolányi Broniszlávnak,14 ahogyan mindenki nevezte, Bronyinak adtam a címszerepet. Akkor bejött az irodámba felháborodva Csonka Endre,15 aki a „hivatásos” táncos-komikus 11 Győry János (Bp., 1908. márc. 10.-Letenye, 1973. szept. 8.): irodalomtörténész, egyetemi tanár. A budapesti tudományegyetemen szerzett francia-német szakos tanári oklevelet. Utána Sopronban és Pécsett tanított. Szerkesztőségi titkár a Magyar Szemle Társaságnál (1935-37). 1937-40-ben Párizsban élt. Hazatérte után tisztviselő a Szerszámgépgyár Rt.-nál, az Antiqua Rt.-nál (1940-42), később munkanélküli lett. 1945-től két évig fizetés nélkül tanított Pécsett az egyetemen. 1947-től a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán a világirodalmi, 1949-től a francia tanszék tanára volt. Középkori francia és provanszál irodalommal foglalkozó műveivel nemzetközi hírnevet szerzett. 12 Maros Rudolf (Stachy, Csehország, 1917. jan. 19.-Bp., 1982. aug. 3.): zeneszerző. Zenei tanulmányait a győri konzervatóriumban kezdte, majd 1939-1942 között a Zeneakadémián Kodály Zoltán vezetésével zeneszerzést, valamint Temesváry János növendékeként brácsát tanult. Diplomája megszerzése után a pécsi konzervatóriumban tanított 1949-ig, majd 1978-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kamarazenét, zeneelméletet és hangszerelést oktatott. 13 Fesztoráczy Kató (Tótmegyer, 1922. okt. 13.-): színésznő. Elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. Pályáját Győrben kezdte, 1943-1944-ben a szegedi Városi Színház tagja, majd Pécsre szerződött. 1946-1947-ben az Óbudai Népszínházban játszott: majd Pécsett (1947-1948,1949-1955), Debrecenben (1948-1949,1959-1963), és Miskolcon (1955-1958) szerepelt. 14 Kosztolányi Broniszláv; Koren (Martin, 1921. márc. 10.—Pozsony, 1982. szept. 10.): színész. 1943-ban végezte el a színiakadémiát, majd 1943-1944-ben a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1944-1945-ben a budapesti Nemzeti Színház szerződtette, 1946-ban Csehszlovákiába költözött. 1979-ig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház tagja. 15 Csonka Endre (Szeged, 1915. okt. 7.-Bp„ 2001. nov. 6.): színész. Az Országos Színészegyesület színiiskolájában végzett 1935-ben. 1935-től 1939-ig a szegedi társulat, 1939-től a Dunántúli Művész Színház, 1942- 1945 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1946-ban a Művész Színház és a Royal Revü Varieté, 1951-től 1955-ig a Fővárosi Víg Színház, 1955-ben a Budapest Varieté, 1956-ban a Fővárosi Operettszínház, 1962-től a Vidám Színpad tagja. 311
